Hajózni muszáj, meghalni nem
2015. augusztus 08. írta: PekZo

Hajózni muszáj, meghalni nem

Navigare necesse est, vivere non est necesse, vagyis: hajózni muszáj, élni nem. Pompeius mondta ezt állítólag azoknak a hajósoknak, akik a viharos időben nem akartak kihajózni Szicíliából a gabonákkal megrakott hajóikon Róma felé. A jóval későbbi utódok inkább a túlélést választották, új technikájukkal a hajózás és a térképészet történetének is egyik mérföldkövét létrehozva: ez a portolán térkép, mely a XIII. század végén jelent meg Európában, közelebbről a Mediterráneumban.

Az új térképek értéke abban rejlett, hogy a korábbiakhoz képest sokkal kidolgozottabb formában, valósághűbben jelenítették meg a partvonalakat, így az addig jobbára leírásokból és elbeszélésekből tájékozódó hajósoknak egy olyan illusztráció állt rendelkezésére, ami a partszakaszokat aprólékosan ábrázolta, így segítve az utazást a tengeren. Korábban az egyes kikötők egymás utáni listája, egymáshoz képesti iránya, időbeli távolsága volt az ami alapján egyik helyről eljutottak a másikba, míg az új térképek vizualizálták a leírásokat, megvetve ezzel a térképészet fejlődésének alapjait. 

Ha megnézzük az alábbi térképet, amely az első ismert és fennmaradt portolán térkép, az ún. Carte Pisane, elsőre is feltűnik, hogy a partvonalak jól kivehetők, körben a települések neveivel (merőlegesen a partvonalra), akárcsak a jellemző vonalhálózat. Ezek a néha finoman kidolgozott szélrózsából kiinduló vonalak (loxodróma), általában tizenhat, néha harminckét szélirányt jelképeztek. A térképen lent pirossal bejelölve láthatjuk a vonalak kiindulópontjait (négy négyzet sarkai, amik így egy szabályos tizenhatszöget adnak ki), így jobban érthető a közelebbi képeken gyakran kaotikusnak tűnő vonalrengeteg eredete.

carte-pisane-1300-teljes.jpg

carte-pisane-1300-teljes-szelirany_1.jpgCarte Piasane, 1290-1300 körülcarte-pisane-1300.jpgrészlet a Carte Piasane térképről, 1290-1300 körül 

Ami viszont talán furcsa, hogy az egész olyan mintha fejjel lefelé állna. Az igazság az, hogy az általunk megszokott északi tájolás csak későbbi időkben alakult ki. Ha megfordítjuk ezt a térképet fejjel lefelé (a fenti térkép alapvetően déli tájolású, de nincs fő irány) az olasz csizmát látjuk kibontakozni, közelebb menve pedig jól kivehető például Szicília keleti részén (térkép bal oldala) Siracusa (Saragosa), Taormina (Tauermena), Messina (Mesina) neve pirossal, amely színt a fontosabb kikötők jelzésére használtak. A térképek pontosságát bizonyítja, hogy a mai műholdképes technikával készített Google Mapshez képest is megállja a térkép a helyét, hétszáz év távlatából is.

carte-pisane-1300-eszak-del.jpgrészlet a Carte Piasane térképről észak-déli irányba forgatva, 1300 körül carte-pisane-1300-sicilia.jpgrészlet a Carte Piasane térképről - Szicília, 1300 körülszicilia-googlemaps.jpgrészlet Szícíliával a Google Mapsről

Tony Campbell szerint, aki a British Library Térképészeti Könyvtárában is dolgozott közel tizenöt évet, a hajózás során a térképek három funkciót láthattak el: segítették a navigálást a partoktól távolabbi hajózás esetén, megerősítést nyertek belőle, ha egy adott partszakaszhoz értek és végül segítette a szigetcsoportok közötti útvonaltervezést. A térképek készítői között elsősorban katalán (mallorcai), genovai, velencei mestereket találunk.

A névről is ismert térképkészítők egyik első alakja a XIV. század első évtizedeiben működő Pietro Vesconte. Nevéhez fűződik az első szignált és dátumozott portolán térkép, 1311-ből. Habár genovai származású volt, élete jó részében Velencében működött.

portolano-mediterraneo-orientale-pietro-vesconte-1311.jpgPietro Vesconte térképe a Mediterráneummal és a Fekete-tengerrel, 1311 

A térképek pontosságával kapcsolatos tehetségét egyéb területen is kamatoztatta. A Marino Sanudo által írt "Liber secretorum fidelium Crucis" című könyvben illusztrációként szerepel egy "világtérkép", ún. mappa mundi, az akkor ismert területekkel, keleti irányba tájolva. A térkép a kor szokásainak megfelelően, még a régi görög hagyományt folytatva kör alakban jeleníti meg balra lent Európát, jobbra lent Afrikát és fent Ázsiát, ugyanakkor társainál akkurátusabb. Ha összehasonlítjuk az 1235-ből származó Ebstorf térképpel, Vesconte ábrázolása, felfogása nagyban különbözik az Ebstorfi Gerváz által felvázolt világtérképtől.  

ebstorfer-mappamundi1235.jpgEbstorf mappa mundi, 1235ebstorfer-mappamundi1235-detail.jpgrészlet a fenti képről, a szív alakú sziget Szicília; balra lent, körben házakkal Rómavesconte-sanudo_1321_worldmap.jpgPietro Vesconte mappa mundija, Marino Sanudo "Liber secretorum fidelium Crucis" (1320 körül)vesconte-sanudo_1321_worldmap-detail.jpgrészlet a fenti képről, balra középen olvasható Ungaria - Magyarország neve is

Esztétikai szempontból is kifogástalan Vesconténak az Adriai-tengert ábrázoló térképe, sárgával a víz, natúr színnel a föld látszik. Szintén déli tájolást látunk, "égnek áll" az olasz csizma sarka, míg a félsziget nyugati része nincs is részletezve, szükségtelen többletmunka lett volna csak. A dalmát parton a szigetek jellegzetesen "eltorzítottak" így nyújtva segítséget a hajósoknak a szigetek megkülönböztetésében, ez is bevett szokás volt a portolán térképeknél. Alatta szintén összehasonlításképp a Google Maps műholdképe az Adriáról, bizonyítva, hogy a szigetek megjelenítése mennyire precíz.

adriatic_map_in_vesconte_1318_atlas.jpgPietro Vesconte, Adriai tenger (1318)

googlemaps-adria.jpgaz Adriai-tenger, Google Maps 

Nagyjából Vesconte kortársa volt az Angelino Dalorto/Dulcert vagy Angelí Dolcet (és még néhány névváltozatban) ismert térképész, akinek származása a mai napig heves, néha a nemzeti érzelmeket is felkorbácsoló tudományos viták tárgya. A tőle fennmaradt portolán térképek a hasznosságon túl gazdagon illusztráltak, láthatók rajta az egyes országok zászlajai, a nagyobb hegységek, folyók a szárazföld belsejében is, igaz ezek a részek nem annyira akkurátusak, mint a partvonalak.     

dalorto_1325_map_partial.jpgAngelino Dulcert portolán térképe 1325-30 közöttdulcert-1339.jpgAngelino Dulcert portolán térképe 1339-ből

Az utóbbi térkép egyik érdekessége, hogy a Vörös-tenger valóban vörös színnel szerepel a térképen a jobb alsó sarokban. A későbbi térképeken ezt sokan hasonlóan ábrázolták.

dulcert-1339-detail-redsea_1.jpgrészlet a fenti képről, Angelino Dulcert portolán térképén (1339)

Ha megpróbáljuk esetleg felkutatni Magyarországot, azzal is sikerrel járunk. Az alábbi részleten több mai település neve is jól kivehető. A tájolás itt déli irányú, ezért van Buda a bal alsó sarokban és Kőszeg (Caseg) jobb oldalon középtájt. Fellelhető még Székesfehérvár (Albareal), Esztergom (Strigonium), Győr (Jaurum), Moson (Mosenon), Oroszvár (Arusuar), Pozsony (Posonium), Bécs (Vuienna).

dulcert-1339-detail.jpgrészlet Magyarországgal Angelino Dulcert portolán térképén (1339)

A XIV. század végéről származik az ún. Katalán atlasz, mely a mallorcai térképiskola remeke, készítője pedig valószínűleg a könyvfestőként is működő, Abraham Cresques, aki saját bevallása szerint jól értett a térképekhez és az iránytűhöz is. A hat pergamenből álló atlasz teljes mérete eléri a 300 cm szélességet és 65 cm magas. A térkép a kötelező tartalmán túl számos utalást tartalmaz a kor ismert úti beszámolóira is, mint például a Marco Polo nevéhez köthető Csodák könyve.

catalan-atlas-1375.jpgAbraham Cresques, Katalán atlasz (1375)catalan-atlas.jpgcsillagászati naptár, Katalán atlasz (1375)catalan-atlas-1375-detail-compassrose.jpgiránytű-szélrózsa, Katalán atlasz (1375)catalan-atlas-1375-detail-medit.jpga Földközi-tenger keleti része, Katalán atlasz (1375)catalan-atlas-1375-detail-egypt.jpgEgyiptom és a Vörös-tenger, Katalán atlasz (1375)

A XV. században a térképészetnek további lendületet adott a portugál hajózás. Tengerész Henrik támogatásával az Atlanti-óceán addig ismeretlen vizeire merészkedő hajósok a korban addig ismeretlen szigeteket fedeztek fel, amelyek persze utat találtak a térképekre, bár sokszor szerették volna megtartani az információt maguknak a felfedező nemzetek: Madeira-szigetek - 1418, Azori-szigetek - 1427, Zöld-foki szigetek - 1455. Piero Roselli 1466-ból származó térképe már az új felfedezéseket is megjeleníti, továbbra is jellegzetesen eltorzított formában a navigációt segítendő - a bal felső sarokban az Azori-szigetek, alul a Kanári-szigetek látható.

roselli-1466.jpgPiero Roselli, részlet az Atlanti-óceán keleti részét ábrázoló térképről (1466)

Még magának Kolombusznak is tulajdonítanak egy portolán térképet, ami Roselliéhez hasonlóan az Atlanti-óceán keleti és Afrika nyugati partjait ábrázolja nagy részletességgel. Nem bizonyított azonban, hogy a térképet valóban a nagy felfedező alkotta volna, ráadásul sajnos pontos datálása is hiányzik.

colombus-portolan.jpgKolombusznak tulajdonított térkép (XV. század második fele)colombus-portolan-detail.jpgrészlet a fenti térképről

Habár Kolombusz az Indiába vezető utat kereste, a később Amerika néven ismert kontinenst fedezte fel. Az első, az amerikai kontinenst is ábrázoló térkép, ahhoz a Juan de la Cosához köthető, aki három útján kísérte el Kolombuszt, sőt első útjukon a zászlóshajó, a Santa María tulajdonosa és kapitánya is volt. A térkép már ábrázolja Kubát és a Karibi szigetvilágot, valamint a Mexikói-öböl egy részét és a brazil partokat is. 

juan_de_la_cosa_rotated.jpgJuan de la Cosa térképe 1500-bóljuan_de_la_cosa_rotated-detail.jpgrészlet a fenti térképről

Mivel az expedíciók folyamatosak voltak az új kontinensre, így a térképek is egyre pontosabbak lehettek. A genovai születésű, de Velencében alkotó Battista Agnese alábbi térképe már mindkét Amerika partvonalát megjeleníti a keleti partokon, illetve ahol ismert, ott a nyugati partokat is. A térkép közepén ott a szélrózsa, körben pedig kivehetőek a 16 irányból kiinduló vonalak kiindulópontjai is. A Mexikói-öböl nagyjából a valós formájában látható, bár a Yucatán-félsziget még szigetként szerepel (a zölddel megjelenített Kubától balra, sárga színnel, jobbra Hispaniola szigete látható).

agnese-1544.jpgBattista Agnese térképe 1544-bőlagnese-1544-detail.jpgrészlet a fenti térképről

Az alábbi iránytűn a harminckét szélirányt találhatjuk, az óramutató járása szerint északtól kiindulva. 

agnese-1544-detail-compass.jpgiránytű Battista Agnese atlaszából (1544)  

A portolán térképek készítése kapcsán néhányan egyenesen művészi szintre emelték a megjelenítést, a színezést és a díszítéseket, nem is feltétlenül a háborgó tengerre szánva művüket. Közülük az egyik legkiemelkedőbb Diogo Homem, portugál térképész, akinek számos műve elkápráztatta a kortársakat is. A gyönyörűen kidolgozott szélrózsák, a partvonalak aranyozott szegélyei műalkotássá lényegítik az eredetileg használati eszközként használt térképformát.

diogohomem-1572.jpgDiogo Homem térképe a Fekete-tengerről (1572)

II. Fülöp térképésze, Joan Martines hasonló szinten, de más szempontból alkotott bámulatra méltót, az alábbi térképen a hatalmas afrikai kontinenst népesítette be különféle állatokkal, szélrózsákkal, így feloldva az egyébként tátongó üresség zavarát.

joanmartines-1582.jpgrészlet Joan Martines atlaszából (1583)

A térképek csodálatos világának egyik legszebb tája a portolán térkép, egy rövid bejegyzés sajnos csak egy cseppet tud megmutatni a szépségek tengeréből. Utolsónak álljon még itt az Oliva térképészcsalád egyik prominens képviselőjének az egyik műve. Az Oliva családnak 1538 és 1673 között legalább 16 tagja szignált térképet. Az alábbi térkép Franceso Oliva alkotása.

francesco-oliva.jpgFrancesco Oliva térképe 1660-bólfrancesco-oliva-detail.jpgrészlet a fenti térképről

Források:

https://en.wikipedia.org/wiki/Portolan_chart

http://www.maphistory.info/portolan.html

https://sj06.wordpress.com/2006/05/18/navigare-necesse-est-vivere-non-est-necesse/

http://www.lovagok.hu/muveszetek_es_tudomany/terkepeszet_a_xiv_szazadban_4.html

http://www.bl.uk/search/og/search?q=portolan&Go.x=13&Go.y=16&Go=Submit&filter=0&getfields=*&output=xml_no_dtd&proxystylesheet=public_onlinegallery_britain&client=public_onlinegallery_britain&site=public_onlinegallery_britain

http://discovermagazine.com/2014/june/14-the-mapmakers-mystery

http://www.egadimythos.it/c3-cartografia/1

https://www.lib.umn.edu/apps/bell/map/PORTO/INTRO/intro1.html

https://en.wikipedia.org/wiki/Carta_Pisana

https://en.wikipedia.org/wiki/Pietro_Vesconte

https://en.wikipedia.org/wiki/Angelino_Dulcert

https://hu.wikipedia.org/wiki/Tenger%C3%A9sz_Henrik

http://www.atlasobscura.com/places/juan-de-la-cosa-map

http://www.armada.mde.es/ArmadaPortal/ShowPropertyServlet?nodePath=/BEA%20Repository/Desktops/Portal/ArmadaEspannola/Pages/ciencia_museo/02_museo-museo-naval/03_coleccion/01_10_piezas_clave/01_10_piezas_clave_es/arc_01_carta-universal_juan_de_la_cosa

https://en.wikipedia.org/wiki/Battista_Agnese

http://memory.loc.gov/ammem/gmdhtml/gnrlagn.html

http://www.gutenberg.org/files/18757/18757-h/18757-h.htm

https://en.wikipedia.org/wiki/Ebstorf_Map

https://en.wikipedia.org/wiki/Rhumbline_network

http://www.columbia.edu/cu/lweb/eresources/exhibitions/treasures/html/96.html

 

Képek:

http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b52503226n/f1.item

https://commons.wikimedia.org/wiki/File:1311_portolan_of_Pietro_Vesconte.jpg

https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Ebstorfer-stich2.jpg

https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Sanudo_1321_World.jpg

https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Adriatic_map_in_Vesconte_1318_atlas.jpg

https://en.wikipedia.org/wiki/File:Dalorto_1325_map_(partial).jpg

http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b52503220z/f1.item.r=Angelino%20Dulcert.langEN

https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Atles_catal%C3%A0.jpg

http://www.loc.gov/item/2010587630/

http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b530748286/f1.item.r=portulan%20roselli

http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b59062629/f1.item

https://commons.wikimedia.org/wiki/File:1500_map_by_Juan_de_la_Cosa_rotated.jpg

http://www.loc.gov/item/98687206/

http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b550024897.r=carte+portulan+diogo+homem.langEN

http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b5901113x.r=Joan+Martines.langEN

http://www.sothebys.com/en/auctions/ecatalogue/2012/travel-atlases-maps-natural-history-l12405/lot.207.html