Hogyan kerül oroszlán egy dolgozószobába?
2015. május 01. írta: PekZo

Hogyan kerül oroszlán egy dolgozószobába?

Remélhetőleg a bejegyzés végére érve ennél többre is választ kap az olvasó. A történet Szent Jeromostól, a latin egyház négy nagy egyháztanítójának egyikétől indul (Szent Ambrus, Hippói Szent Ágoston, és Nagy Szent Gergely a négyes másik három tagja). Ugyan már a VIII. századtól kezdve egyházdoktorként tisztelték a négy egyházférfit, hivatalosan csak 1298-ban VIII. Bonifác által kiadott pápai dekrétum ismerte el egyháztanítói szerepüket.

pier_francesco_sacchi_dottori_della_chiesa_ca_1516.jpg

Pier Francesco Sacchi – Egyházdoktorok (1516 körül) 

Balról: Szt. Ágoston, Szt. Gergely, Szt. Jeromos, Szt. Ambrus

 Élete

Jeromos, vagyis teljes nevén Sophronius Eusebius Hieronymus élete mai mércével mérve is kalandos és élményekkel teli volt. A dalmáciai Stridonban született 347-ben, és bár szülei keresztények voltak, születésekor őt nem keresztelték meg. Fiatal korában a „földi hívságok” jobban lekötötték, mint a Biblia, ugyanakkor a klasszikus tanulmányait nem hanyagolta el, előbb Milánóban, majd Rómában tanult grammatikát, retorikát, filozófiát, és megtanult görögül is. A keresztséget 366-ban vette fel, maga Liberiusz pápa keresztelte meg húsvétkor. Az ezt követő időszakban sokat utazott, egyben életét egyre jobban befolyásolta a vallás, 373-ban éppen Antiókhiában tartózkodott, mikor álmot látott, amelyben azt a figyelmeztetést kapta, hogy még mindig nem él kellően keresztényi életet. Ennek hatására a khalkiszi sivatagba vonult, ahol közel öt évet töltött el remeteként.

Mikor 378-ban visszatért Antiókhiába, Paulinusz püspök pappá szentelte. Előbb Konstantinápolyba utazott, ahol bibliamagyarázatot tanult, majd Rómába, ahol egyrészt Damáz pápa titkára volt (382-84), másrészt gazdag római hölgyek lelki tanítója lett, akik később majd követik őt a Szentföldre is. Természetesen pletykák kaptak szárnyra Rómában, de az őt támadóknak állítólag azt válaszolta, hogy kevesebbet foglalkozna nőkkel, ha a férfiak többet érdeklődtek volna a Szentírás felől.

Már korábban is foglalkozott fordítással, Antiókhiában még héberül is elkezdett tanulni, görög és latin nyelvre is lefordított egy, a „Héberek evangéliumá”-nak nevezett művet. Damáz pápa most azzal bízza meg, hogy vizsgálja felül az ólatin Bibliát (Vetus Latina) az eredeti görög szöveg alapján.

Jeromos el is végzi a munkát, a négy evangéliummal hamar elkészül, sőt, annyira belejön a munkába, hogy a következő húsz évben lefordítja az eredeti héber és arámi nyelvekből az Ószövetséget is, folyamatosan összevetve a görög Septuaginta-fordítással.

Ezt a munkát már Betlehemben, a saját alapítású (értve ezalatt a római patríciusnő, Paula támogatását) kolostorában végezte, ahol az írnokoknak volt, hogy napi ezer sort is diktált.

Biblia-fordítása csak a 12-13. században kapja meg a Vulgata (’széles körben elterjedt’) nevet, autentikusnak a katolikus egyház a tridenti zsinaton 1546-ban hozott határozattal fogadja el.

   vulgata-web.jpg

vulgata-detail.jpgfent egy Vulgata kiadás címoldala (1592), alul részlet a címoldalból: Szt. Jeromos, oroszlánnal a lábánál

A kolostorban történt meg a legenda szerint, hogy egy alkalommal egy oroszlán tévedt be, a szerzetesek legnagyobb rémületére. Jeromos azonban nem ijedt meg, mint utóbb kiderült egy tüske ment az oroszlán mancsába, amit Jeromos eltávolított, az oroszlán pedig azután szinte háziállatként követte mindenhová.

carpaccio_st-jerome-and-lion-in-the-monastery.jpg

Vittore Carpaccio, Szt. Jeromos és az oroszlán a kolostorban (1509)

Fordításai mellett egyéb téren is termékeny volt, az egyik legtermékenyebb ókeresztény tudós: teológiai írásokat, levelek százait hagyta maga után.

Mikor eljött érte a halál Betlehembe 419-ben vagy 420-ban már 73 éves volt, hosszú és tartalmas életet élt és jelentős életművet hagyott maga után.

Képi ábrázolás

Ami a művészeti megjelenítést illeti, egyháztanítóként természetesen sokszor találkozunk vele, főleg a 15-17. században volt kedvelt téma – freskók, festmények, metszetek sokasága született ebben az időszakban. Életének egy-egy jelentős eseményét dolgozták fel a művészek: remeteként a sivatagban, bűnbánatot gyakorolva; kolostoralapítóként; dolgozószobájában; az oroszlános „incidens”; utolsó áldozása.

Az oroszlán mint attribútum sokszor akkor is rákerül a képekre, ha éppen nem konkrétan erről az eseményről van szó, akár úgy is, hogy az ábrázolt esemény korábbi, mint például Antonello da Messina (1430-1479) alábbi képén. Vagyis, ha egy oroszlán szerepel a képen, jó eséllyel Szt. Jeromos a mellette ábrázolt személy. Emellett a Legenda Aurea, a szentek életéről szóló ’középkori bestseller’ egyik tévedése miatt másik attribútuma a bíborosi ruha és kalap, annak ellenére, hogy sosem volt bíboros.

antonello_da_messina_st-jer-puszta.jpg

Antonello da Messina, Bűnbánó Szt. Jeromos (1460-65)

A németalföldi festészetnek a mindennapi élet apró részletei iránti különleges figyelme a Szt. Jeromost témául választó képeken is jól megjelenik: a képeken minden apró részlet tökéletesen kidolgozott.

Azokon a képeken, ahol munka közben, dolgozószobájában ábrázolják, sokszor megjelenik a világ múlandóságára való figyelmeztetés is, ennek jelképeként több képen Jeromos egy koponyára mutat, de olyan kompozíció is ismert, hogy feliratként jelenik meg az utalás: Cogita mori, Respice finem – emlékezz a halálra vagy Homo Bulla – az ember csak egy buborék).

st-jerome_joos-van-cleeve.jpg

joos-van-cleve-st-jerome-detail.jpg

fent Joos van Cleve, Szt. Jeromos a dolgozószobájában (1521), alul részlet a felirattal

Fura módon 1521-es év különösen bővelkedik Szt. Jeromos ábrázolásokban, Albrecht Dürer, Joos van Cleve és Lucas van Leyden egy-egy műve is ekkor készült, mindhárom hasonló beállításban ábrázolja Szt. Jeromost.

    
durer-stjerome.jpg

joos-van-cleve-st-jerome-detail2.jpg

lucas_van_leyden_stjerome.jpg

fent Albrecht Dürer ábrázolása, középen a fenti van Cleve kép részlete,

lent Lucas van Leyden képe (mindhárom 1521-ből)

Dürernek egyébként festmény mellett több metszete is készült Szt. Jeromosról, talán a legismertebb az, ami a „Melankólia” és a „A lovag, a halál és az ördög” képekkel alkot egy hármas egységet. Vannak, akik szerint az oroszlán „arca” tulajdonképpen egy Dürer önarckép is.

durer-hieronymus-im-geh_us.jpg durer-hieronymus-im-geh_us-detail1.jpg

 durer-hieronymus-im-geh_us-detail2.png

Dürer, Szt. Jeromos a dolgozószobájában (1514); alul részletek a metszetből

A németalföldi festő, Marinus Claeszoon van Reymerswaele (c. 1490– c. 1546), akárcsak a korábban említett Joos van Cleve és Dürer, több képet is festett Szt. Jeromosról (hetet számoltam össze különböző múzeumoknál) többnél hasonló a kompozícó, mint az alábbi képen, a tekintete talán ennél a képnél a legkifejezőbb, ez a Pradóban található, Madridban. A részletek: a kereszt, az utolsó ítéletnél kinyitott könyv, a koponya, mind hasonló a többi festményen is. Ábrázolása valószínűleg Dürer portréján alapul, belőle merít. A már-már túlzásba vitt öregség, a pergamenszerű bőr, vagyis a nem feltétlenül a természetszerűségre törekvés, hanem a stílus elsődlegessége már a manierizmusra jellemző.

marinus-van-reymerswaeles-st-jerome-prado.jpg

Marinus van Reymerswaele, Szt. Jeromos a dolgozószobájában (1541)

A kép részleteiben könnyű elveszni, Szt. Jeromos tekintete önmagában is megbabonázza az embert: mintha egyszerre jutott volna eszébe a sivatagban eltöltött évek fájdalma, és, hogy ez a keresztényi életben való elmélyedést szolgálta, de érzi már a közelgő halál hívogatását is, pedig még sok munkája lenne.

marinus-van-reymerswaeles-st-jerome-prado-detail1.jpg

marinus-van-reymerswaeles-st-jerome-prado-detail2.jpg

Az utolsó ítéletet ábrázoló képrészleten láthatjuk, ahogy a bűnösöket (következő kép jobbra lent) a pokol szörnye falja fel, míg a jók a mennyországba jutnak (következő kép balra lent.)

marinus-van-reymerswaeles-st-jerome-prado-detail4.jpg

Szintén sokszor látható a képeken Krisztus a kereszten. Akár mint a kontempláció, az elmélkedés tárgya, akár mint jelzése az istennek tetsző életnek. Ezen a képen a szobrot ábrázoló részlet szinte önmagában is megállja a helyét, az izmok és a kötény kidolgozása aprólékos, mindenre kiterjedő.

marinus-van-reymerswaeles-st-jerome-prado-detail3.jpg 

Itáliában is népszerű téma volt Szt. Jeromos ábrázolása, a 15. században még kevésbé mozgalmas kompozícióban, többször, mint kolostoralapító szerepel, vagy reneszánsz humanistaként a dolgozószobájában. Az alábbi két képen Masaccio, illetve Carlo Crivelli képei láthatók, az arcok vonásai némileg hasonlítanak, Crivelli festménye 1477-ben készült, lehetséges, hogy ismerte Masaccio 1428 körül készült festményét (meg is halt ebben az évben, tragikus hirtelenséggel, mindössze 27 évesen), a későbbi években Crivelli még többször megfestette ezt a témát. Itt kolostoralapítóként egy templom makettjét tartja. Érdemes megfigyelni, hogy Crivelli kezében tartott templom már a reneszánsz építészet jegyeit mutatja, míg Masacciónál még egy szerényebb nem is gótikus, hanem inkább román stílusú. 

  masaccio_pala_colonna_santi_girolamo_e_giovanni_battista.jpg

carlo_crivelli_st_jerome_and_st_augustine_detail.jpg

fent Masaccio, Szt. Jeromos és Kersztelő Szt. János (1428-29), 

lent Carlo Crivelli, Szt. Jeromos és Szt. Ágoston (1477 körül)

Antonello da Messina egy képét már láttuk korábban, a bűnbánó Szt. Jeromos mellett dolgozószobájában is megfestette a szentet. A kép hatalmas építészeti környezetbe (elrendezése alapján akár templom is lehet) helyezve mutatja be Szt. Jeromost, tökéletesen alkalmazva a lineáris perspektíva szabályait. A boltívek alatt a kép jobb oldalán pedig feltűnik az oroszlán körvonala is.

antonello_da_messina_st_jerome_in_his_study_national_gallery_london.jpg 

Antonello da Messina, Szt. Jeromos a dolgozószobájában (1474-75)

Ahogy a 16-17. században változik a művészet (reneszánsz, manierizmus, majd a barokk "korok"), természetesen ez a Szt. Jeromos ábrázolásokon is meglátszik. Tiziano a bűnbánó Szt. Jeromost festette meg több alkalommal, hatalmas pályaíve (majd hetven évig alkotott, és közel 90 évet élt) stílusa alakulását, változását is jól mutatja. Itt Szt. Jeromos kővel a kezében látható, amivel állítólag mellét verte a bűnbánat közben

tizian_stjerome-1552.jpg

titian-st_jerome1575.jpg

Tiziano, Bűnbánó Szt. Jeromos (fent 1552, lent 1575)

A barokk szintén kicsit elmozdult az ábrázolásban, Caravaggio Szt. Jeromost ábrázoló képei a korábbi részletekben gazdag ábrázoláshoz képest szegényesnek tűnhet, de a sima fekete vagy sötét háttér és világos téma (chiaroscuro technika) így csak jobban kiemeli az embert magát.

caravaggio_saint_jerome_in_meditation.jpg

Caravaggio, Szt. Jeromos meditál (1606)

  caravaggio_saint_jerome_writing.jpg

caravaggio_jeromevalletta-web.jpg

Caravaggio, Szt. Jeromos írás közben (fent 1605-06, lent 1607)

Végezetül, egy korántsem teljes, és remélhetőleg nem annyira kimerítő bemutatás végén, Szt. Jeromos kiemelt helyét bizonyítandó a katolikus egyháznál, álljon itt Domenichino oltárképe, mely a Szt. Péter Bazilikában található Rómában.

domenichino_altar_of_st_jerome.JPG

Domenichino, Szt. Jeromos utolsó áldozása (1614)

 

Források és képek jegyzéke:

http://www.katolikus.hu/szentek/0930.html

http://www.christianiconography.info/jerome.html

http://en.wikipedia.org/wiki/Jerome

http://epa.oszk.hu/02300/02360/00007/pdf/EPA02360_theologiai_szaklap_1903_03_212-235.pdf

http://en.wikipedia.org/wiki/Marinus_van_Reymerswaele

http://blogs.artinfo.com/secrethistoryofart/2011/02/01/inside-the-masterpiece-marinus-van-reymerswaeles-saint-jerome-in-his-study/

http://www.alaintruong.com/archives/2013/10/23/28271158.html

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/d/d6/Pier_Francesco_Sacchi_-_Dottori_della_Chiesa_-_ca._1516.jpg

http://bibles.wikidot.com/latin-vulgate

http://www.wikiart.org/en/vittore-carpaccio/st-jerome-and-lion-in-the-monastery-1509#close

http://magazine.harvardartmuseums.org/article/2013/12/13/studying-st-jerome-his-study

https://www.museodelprado.es/en/the-collection/online-gallery/on-line-gallery/obra/saint-jerome-2/

http://uploads8.wikiart.org/images/albrecht-durer/st-jerome-1521.jpg

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/a/ac/D%C3%BCrer-Hieronymus-im-Geh%C3%A4us.jpg

http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Masaccio,_pala_colonna,_santi_girolamo_e_giovanni_battista.jpg

http://www.wikiart.org/en/carlo-crivelli/saint-jerome-1477#supersized-artistPaintings-269392

http://en.wikipedia.org/wiki/St._Jerome_in_His_Study_(Antonello_da_Messina)

http://en.wikipedia.org/wiki/Saint_Jerome_in_Penitence_%28Titian,_1552%29

http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Titian_-_St_Jerome_-_WGA22839.jpg

http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Saint_Jerome_Writing-Caravaggio_(1605-6).jpg

http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Saint_Jerome_in_Meditation-Caravaggio_(1606).jpg

http://en.wikipedia.org/wiki/Saint_Jerome_Writing_(Caravaggio,_Valletta)

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/c/c2/Altar_of_St._Jerome.JPG