A kilencedik óra
2015. július 18. írta: PekZo

A kilencedik óra

"Kilenc óra tájban Jézus felkiáltott, hangosan mondva: „Éli, Éli, lamma szabaktani?” Vagyis: „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?” Ezt hallva az ott állók közül néhányan megjegyezték: „Illést hívja.” Egyikük rögtön odaszaladt, fogott egy ecetbe mártott szivacsot, rátűzte egy nádszálra, és inni adott neki. A többiek meg így beszéltek: „Hadd lássuk, eljön-e Illés, hogy megszabadítsa!” Most Jézus még egyszer hangosan felkiáltott, és kilehelte lelkét." 

Így beszéli el Máté evangéliuma Jézus utolsó pillanatait a kereszten (Mt. 27:46-50). A keresztre feszítés ábrázolása a keresztény üdvtörténet egyik legfontosabb mozzanata. Az itt bemutatott néhány kép csak egy szelete annak a hosszú történelemnek, ami akárcsak a festmények esetében is kíséri a témát.

Az ábrázolások felhasználták a négy evangéliumban leírtakat, az évszázadok során azonban többféle változat is előfordul, attól is függően, hogy milyen méretű a festmény vagy, hogy milyen a hordozófelület. Míg a legkorábbi ábrázolásokban a két latorral együtt ábrázolták, a középkorban általánosabb volt, hogy csak Jézus szerepelt a képen, mígnem a reneszánsz alatt az összes ábrázolási mód felbukkan.

Giotto a pádovai Scrovegni kápolnában Jézus életéből vett jeleneteket ábrázolt, így a keresztre feszítést is. A jelenet több szempontból is érdekes. Részben követi a korszakban megszokott ábrázolást, mikor Máriát ábrázolja, aki elájul a fájdalomtól, ugyanakkor a kereszt tövében térdelő Mária Magdolna kibontott, a hátára terülő hajával és az érzelmektől túlfűtött angyalok Giottó vívmánya, ami már a kibontakozóban lévő reneszánsz egyik jele, ahogy az is, hogy a jelenetet már a tájban ábrázolja, elhagyva az arany hátteret. 

giotto_cruxifixion-scrovegni.jpgGiotto di Bondone, Cappella Scrovegni, Padova (1304-06)

giotto-angel08.jpgrészlet a fenti képről

Giottóénál sokkal visszafogottabb Andrea da Firenze ábrázolása, de az angyalok itt is megjelennek, egyikük arcát a köpenyébe temetve gyászol Mária felett, Jézus lábánál. A fekete háttér még jobban a megjenenített fájdalomra irányítja a néző figyelmét. A kereszten látható felirat, az INRI vagy I.N.R.I, a szent titulus, a Iesus Nazarenus RexIudeorum, 'Názáreti Jézus a zsidók királya' megnevezés rövidítése.

andrea_di_bonaiuto_crucifixion_1370-77_pinacoteca_vaticana.jpg Andrea da Firenze, 1370-77

Masaccio XV. század elején készült festménye ugyan az arany hátteret alkalmazza, de a téma ábrázolása, Mária Magdaléna kitárt karja, a túlfokozott bánat nagyszerű ábrázolása, ami megmutatja az ifjú festő zsenijét. Mária Magdolna haja Giottót idézheti emlékezetünkbe.

masaccio-crucifixion.jpgMasaccio, 1426

Az angyali festő Fra Angelico több változatban is megfestette a keresztre feszítést (ahogy egyéb témákat is), mindig az aktuális közönséghez igazítva a képet. Az úgynevezett internacionális gótika jegyeit viseli magán a huszas évekből származó alábbi képe, melyet korábban egyébként Giovanni Toscaninak tulajdonítottak. Az arany háttér előtt mozgalmas jelenet bontakozik ki, ismét megjelennek az angyalok is.

fraangelico-crucif.jpgFra Angelico, 1420-as évek

Egészen más képet mutatnak a következő freskók, melyeket a San Marco kolostor díszítésére festett Fra Angelico és műhelye. Ezek attól függően változnak, hogy a laikus testvérek vagy a szerzetesek számára készültek. Mivel a szerzetesek biztosan jól ismerték a Szentírás szövegét, a számukra készült ábrázolások egyszerűbbek.

fra_angelico_crucifixion_with_the_virgin_mary_magdalene_and_st_dominic_cell_25.jpgFra Angelico, 1441-42

fraangelico-crucifixion-with-st-dominic.jpgFra Angelico, 1442

A laikus testvérek számára hasznosnak gondolták az eseményszerű ábrázolást, ennek példája a következő kép. Az elbeszélő elemek jelenléte a képen közelebb hozta a laikusokhoz is a keresztre feszítés szenvedésének valósgát.

fraangelico-nailing-of-christ.jpgFra Angelico, 1441-42

A  két latorral történő ábrázolás remek példája az Andrea del Castagno által festett kép. A jelenet az elsötétült eget ábrázolja vészjósló felhőkkel. Az előtér puszta, kopár, a háttérben pedig inkább itáliai dombok tűnnek fel, mint a szentföldi táj, a kor szokásával összhangban.

andrea_del_castagno_crucifixion.jpgAndrea del Castagno, 1450

Az előző kép a drámai fényekre helyezte a hangsúlyt, míg Mantegna alábbi képe, hasonló kompozíciót alkalmaz, de a kép itt kinyílik, az előtérben "félbevágott" alakok szinte olyan érzést keltenek, mintha az ablakon nézne ki az ember a valóságra, nem pedig egy képet nézne. Mantegna ráadásul lekes rajongója volt az antik történelemnek és mindig igyekezett a lehető legnagyobb hűséggel visszaadni a részleteket. A római katonák ruháinak kidolgozásakor ügyelt arra, hogy azok a történelmi valósághoz hűek legyenek, amiben segítségére volt, hogy Venetoban nagy hagyománya volt a régiségek gyűjtésének.

mantegna_andrea_crucifixion_louvre_from_predella_san_zeno_altarpiece_verona.jpgAndrea Mantegna, 1457-59

mantegna_andrea_detail.jpgrészlet a fenti képről, katonák sorsot vetnek Jézus köpenyéért 

mantegna_andrea_crucifixion_det3.jpgrészlet a fenti képről, Mária a kereszt tövében

mantegna_andrea_crucifixion_det2.jpgrészlet a fenti képről, a táj és a város is aprólékosan kidolgozott

A németalföldi festők hangsúlya alapvetően pszichologizáló volt, a szenvedésre, Jézuséra és Máriáéra is koncentrálva ábrázolták az eseményt. Az alábbi képen nincs sem táj, sem sok szereplő, csak Jézus kereszten és Mária Szt. Jánossal, akiknek arcáról könny gördül le, pont ahogy Jézus arcárol a töviskorona sebeiből a vér csorog.

van-der-weyden-crucifixion.jpgRogier van der Weyden, 1460

van-der-weyden-crucifixion-detail2.jpg

van-der-weyden-crucifixion-detail.jpgrészletek a fenti képről

Hasonló stílusú Hugo van der Goes egy évtizeddel későbbi képe is. Itt ugyanaz a hatás, az alakok intenzív fájdalma a kép nézőjét is megrendíti.

hugo-van-der-goes-the-crucifixion.jpgHugo van der Goes, 1470

A Galitzin triptichonnál Perugino egy teljesen más megközelítést választ, sokkal inkább a jelképek, a szerkesztés az ami számít. Ha a három képen végighúzódó dombot megnézzük, V alakot formáz, ezzel is hangsúlyozva Krisztus alakját. A két oldalsó képen Szt. Jeromos egyházatya és Mária Magdolna látható. Itt sokkal inkább egyfajta idealizmus uralkodik, szemben a németalföldi képek realizmusával.

artperugino_the_crucifixion_with_the_virgin_saints_john_jerome_and_mary_magdalene_galitzin-triptych-web.jpgPietro Perugino, 1481-85

artperugino_the_crucifixion_with_the_virgin_saints_john_jerome_and_mary_magdalene_galitzin-triptych-web2.jpgrészlet a fenti képről

Perugino tanítványa, a mestert majd meghaladó Raffaello korai képén (19-20 éves volt, mikor festette) még érezhető Perugino hatása, de már látható Raffaello szépség iránti transzcendens rajongása. A kép szimbolizmusa nagyon finom, a nap és a hold együttes jelenléte helyettesíti a drámai elsötétülést (ahogy például Castagno képén látjuk), így Raffaello megőrizhette a világoskék hátteret, ami nyugalmat áraszt.

raffaello-crucifixion.jpgRaffaello Sanzio, 1502-03

Jézus is sokkal inkább tűnik isteninek a képen, mint egy halandónak, akit keresztre feszítenek. Az angyalok arcán nem a giottói fájdalmat látjuk, hanem Isten hírnökeinek átszellemültségét, amint a kelyhekben felfogják Krisztus vérét.

raffaello-crucifixion-detail.jpgrészlet a fenti képről

Átmenetet képez Giambellino a velencei festőfejedelem következő képe. A háttérben venetói tájjal csak Jézust láthatjuk a képen, a maga egyszerűségében a kép nyugalmat sugároz, bár Jézus arca már realistább módon ábrázolja a halott Krisztust, akinek feje mellkasán nyugszik.

giovannibellini-crucifixion.jpgGiovanni Bellini, 1505 körül

giovannibellini-crucifixion-det.jpgrészlet a fenti képről

Matthias Grünewald a németalföldi mesterek hagyományát folytatta, ámbár, bizonyos értelemben az ábrázolás realizmusát feláldozta a szenvedés és a fájdalom bemutatásáért. Ha megnézzük az alakokat, különböző nagyságúak, akárcsak a középkor folymán, a fontosabb szereplő nagyobb, mint a többiek. Jézus láthatóan nagyobb ezért, így még hangsúlyosabb a szenvedése, fájdalma, sebei a megkínzott testet teljesen beterítik.

grunewald-crucifixion.jpgMatthias Grünewald, 1523-24 

grunewald-crucifixion-detail2.jpg

grunewald-crucifixion-detail.jpgrészletek a fenti képről

A manierizmus egyik kiváló festője, Leonardo követője Bernardo Luini festette a luganoi Santa Maria degli Angeli templomban található freskót, mely monumentális kompozícióban mutatja be a keresztre feszítést, számos korábbi és későbbi jelenetet is belekomponálva a képbe (Gecsemáné kert, Jézus kigúnyolása, levétel a keresztről, mennybemenetel).

luini-crucifixion.jpgBernardino Luini, 1529

Velence tizenhatodik századi festészetének egyik óriása, Tiziano képe már kicsit a barokkot vetíti előre. Képe Annibale Carraccira is hatással volt.

tiziano-crucif.jpgTiziano Vecellio, 1558

1583_annibale_caracci_crucifixion_santa_maria_della_carit_bologna_1.jpgAnnibale Carracci, 1583

Tintoretto drámai ábrázolásai mindig feszültséget hordoznak magukban. Az első képen két jól elkülönült részt találunk. Míg a fenti részet a sugárzó Megváltó foglalja el teljes emberfelettiséget sugározva, addig az előteret teljesen kitöltik a kereszt körüli emberek.

tintoretto-crucifixion.jpgJacopo Tintoretto, 1560

Az alábbi kép szintén jól példázza Tintoretto művészetét, az átlós ábrázolással kilép a szokásos szerkesztésből. A háttérben látható lándzserdő fenyegető, akárcsak a felhők,amik súlyosan telepednek a jelenetre.

tintoretto-crucifixion2.jpgJacopo Tintoretto, 1568

Hasonló stílusúak El Greco képei, a chiaroscuro technikát teljes mértékben a téma szolgálatába állítja. Az itt megjelenő angyalok távoli rokonai Giotto három évszázaddal korábbi angyalainak.

 

elgreco-crucifixion.jpgEl Greco, 1596-1600

Az utolsó kép Velázquez életnagyságú képe, mely az egyszerű és fennséges ábrázolást választotta, kicsit kilógva ezzel korából, a barokkból, de Krisztus-ábrázolása igencsak figyelemre méltó. 

velazquez-cristo_crucificado-web.jpgDiego Velázquez, 1632

velazquez-cristo_crucificado-detail.jpgrészlet a fenti képről

Remélhetőleg sikerült bemutatni a fenti képekkel, hogy egy jól ismert téma is hány különböző oldalról ragadható meg, attól függően, hogy a művész melyik korban él vagy egyébként mennyire képes kitörni a kor "stílusbörtönéből".

Források:

http://www.wga.hu/frames-e.html?/html/a/andrea/firenze/various/x_crucif.html

http://www.wga.hu/frames-e.html?/html/a/andrea/castagno/3_1450s/02crucif.html

http://www.wga.hu/frames-e.html?/html/a/angelico/13/01crucif.html

http://www.wga.hu/frames-e.html?/html/a/angelico/09/cells/25_cruci.html

http://www.wga.hu/frames-e.html?/html/a/angelico/09/cells/36_naili.html

http://www.wga.hu/frames-e.html?/html/a/angelico/09/cells/17_cruci.html

https://32minutes.wordpress.com/2012/04/06/looking-at-giottos-the-lamentation/

http://www.wga.hu/html_m/g/giotto/padova/old/chris19.html

http://www.wga.hu/frames-e.html?/html/c/carracci/annibale/1/crucifix.html

http://www.wga.hu/frames-e.html?/html/g/goes/1/crucifix.html

http://www.wga.hu/frames-e.html?/html/g/greco_el/12/1209grec.html

http://www.wga.hu/frames-e.html?/html/g/grunewal/2isenhei/1view/1view1c.html

http://www.wga.hu/frames-e.html?/html/g/grunewal/4/2crucif.html

https://en.wikipedia.org/wiki/Crucifixion_(Mantegna)

http://www.wga.hu/frames-e.html?/html/m/mantegna/04/zeno1p.html

http://www.wga.hu/frames-e.html?/html/l/luini/father/1/lugano1.html

http://www.wga.hu/html_m/p/perugino/christ/galitzin.html

http://www.nationalgallery.org.uk/paintings/raphael-the-mond-crucifixion

http://www.wga.hu/frames-e.html?/html/t/tintoret/3_1560s/6cassia2.html

http://www.wga.hu/frames-e.html?/html/w/weyden/rogier/13variou/6diptic.html

http://www.nga.gov/content/ngaweb/Collection/art-object-page.29.html http://www.holmi.org/2000/11/heller-agnes-a-vallastortenet-mint-vallasfilozofia-gabor-gyorgy-a-szentely-es-a-vadakaz-emlekezes-technikai

https://en.wikipedia.org/wiki/Crucifixion_in_the_arts

http://lexikon.katolikus.hu/I/INRI.html

 

Képek forrása:

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/c/c4/Giotto_Cruxifixion.jpg

https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Andrea_di_Bonaiuto._Crucifixion._1370-77_Pinacoteca_Vaticana.jpg

http://www.wga.hu/frames-e.html?/html/m/masaccio/pisa/crucifix.html

http://www.wga.hu/art/a/angelico/13/01crucif.jpg

https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Fra_Angelico_-_Crucifixion_with_the_Virgin,_Mary_Magdalene_and_St_Dominic_(Cell_25)_-_WGA00547.jpg

http://www.wga.hu/frames-e.html?/html/a/angelico/09/cells/36_naili.html

http://www.wikiart.org/en/fra-angelico/crucifixion-with-st-dominic

https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Andrea_del_Castagno_-_Crucifixion_-_WGA00349.jpg

https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Mantegna,_Andrea_-_crucifixion_-_Louvre_from_Predella_San_Zeno_Altarpiece_Verona.jpg

http://www.wga.hu/frames-e.html?/html/w/weyden/rogier/13variou/6diptic.html

http://www.wga.hu/frames-e.html?/html/g/goes/1/crucifix.html

http://www.wga.hu/html_m/p/perugino/christ/galitzin.html

http://www.wga.hu/frames-e.html?/html/r/raphael/1early/03citta.html

http://2.bp.blogspot.com/-ZRKQXcak3ZY/UVVe6Qo63-I/AAAAAAAAQqk/wVHcCTBCpiw/s1600/crucified+christ.jpg

http://www.wga.hu/frames-e.html?/html/g/grunewal/4/2crucif.html

http://www.wga.hu/art/l/luini/father/1/lugano1.jpg

http://www.wga.hu/frames-e.html?/html/t/tiziano/05_1550s/08crucif.html

https://commons.wikimedia.org/wiki/File:1583_Annibale_Caracci,_Crucifixion_Santa_Maria_della_Carit%C3%A0,_Bologna.jpg

https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Jacopo_Tintoretto_-_Crucifixion_-_WGA22468.jpg

http://www.wga.hu/frames-e.html?/html/t/tintoret/3_1560s/6cassia2.html

http://www.wga.hu/frames-e.html?/html/g/greco_el/12/1209grec.html

https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Cristo_crucificado.jpg