Szent Sebestyén két élete
2015. szeptember 26. írta: PekZo

Szent Sebestyén két élete

Sokan, sokféleképpen szenvedtek a korai keresztény egyház mártírjai, akik közül, az egyik legérdekesebb sorsa annak a római katonának volt, akit Sebastianusnak hívtak. A katolikus egyház Szent Sebestyén néven tiszteli őt, az egyik legnépszerűbb szentet, akihez pestis és más embereket vagy állatokat pusztító járvány idején fordulnak a hívek.

anonymous_it_-st_sebastian-6thc.jpgSzt. Sebestyén mozaikon, Sant’Apollinare Nuovo-bazilika (VI. század)

Élete

A szent ünnepét a 354. évi római kalendáriumig vissza lehet vezetni, emlékét egy katakombában ülték meg, amit aztán róla is neveztek el. A helyen később templomot emeltek, amit eredetileg Basilica Apostolorum néven ismertek, mivel a hagyomány szerint itt nyugodtak Péter és Pál apostol földi maradványai, amelyeket később elszállítottak, Sebestyén nevét a IX. századtól viseli a templom. III. Sixtus pápa (432-440) szerzetesi közösséget bízott meg azzal a feladattal, hogy gondoskodjék a tisztelet folyamatosságáról, az istentisztelet rendjéről és a zarándokok figyelmes ellátásáról. Ebben a kolostorban keletkezett az 5. század első felében a Szent Sebestyén-legenda. Megemlékezik Sebestyénről Szent Ambrus is, aki a 118. zsoltárról szóló 20. beszédében említi a mártírt. 

Legendáját népszerűsítette az Arany legenda, Jacopo da Voraginének, genova püspökének a szentek életét bemutató gyüjteménye is, mely a 13. század végén keletkezett. Történetében fontos szerepet foglal el szónoki képessége, a térítésben végzett fontos szerepe, csodás gyógyításai, illetve a hitért való kiállás, akár mártíromság útján is.   

Az egyik történet szerint, amikor Marcellianust és Marcust, akik ikertestvérek voltak, keresztény hitükért ki akarták végezni szüleik eljöttek az őket fogvatartó Nocostratus és Zoe házába. A szülők végtelenül elkeseredettek voltak anyjuk így siránkozott:

„Ó, drága fiaim, hallatlan nyomorúság és elviselhetetlen fájdalom vesz körül engem. Jaj, én szerencsétlen, elvesztem fiaimat, kik önként tartanak a halálba. Ha ellenség ragadná el őket, követném elrablóikat a csata kellős közepébe, ha igazságtalan ítélet zárná őket börtönbe, halálra szántan oda is betörnék értük. Újfajta halál ez: a hóhért kérlelik, hogy sújtson le, felajánlják életüket, hogy elveszítsék, hívják a halált, hogy jöjjön. Új gyász és új nyomorúság, amelyben a gyermekek az ifjúságot önként eldobják maguktól, és a szülők szánalomra méltó öregségben kénytelenek élni.”

Apjuk, feleségeik és gyerekeik is kérlelték őket, hogy ne dobják el életüket a keresztény hitért. Ekkor Szent Sebestyén közbelépett, Marcellianust és Marcust így intette: „Ó, Krisztus erős katonái! Ne veszítsétek el az örök koronát e nyomorúságos hízelkedések miatt!”

Eztuán a szülőkhöz fordult:

„Ne féljetek, nem szakadnak el tőletek, hanem csak előremennek az égbe, és számotokra előkészítik a csillagos lakhelyet. A világ kezdete óta rászedi az élet a benne reménykedőket, a reá várakozókat félrevezeti, a benne bízókat kineveti, és így nem nyújt semmi biztosat, hogy mindenki számára kitessék: hazudott. Ez az élet biztatja a tolvajt, hogy lopjon, a haragvót, hogy dühöngjön, a hazugot, hogy becsapjon. Ő maga parancsolja meg a vétkeket, elrendeli a gaztetteket, jogtalanságokhoz ad tanácsot; ez az üldözés pedig, amit itt elszenvedünk, ma fellobban, de holnap elhamvad, ma felizzik, de holnapra kihűl, egyetlen óra alatt támad és egyetlen óra alatt enyészik is el. Az örökké tartó fájdalom azonban megújul, hogy dühöngjön, növekszik, hogy égessen; lángra lobban, hogy büntessen. Érzéseinket a vértanúság iránti szerelemre gerjesszük fel! Itt úgy véli az ördög, hogy győz: miközben megragad valakit, az ragadja meg őt; míg fogva tart, ő a fogoly; míg győz, már le is győzetett; míg kínoz, kínzatik, míg gyilkol, már meg is ölték; gúnyt űz, már ki is nevették.”

Mialatt Sebestyén ezeket mondta, majd’ egy órán át bearanyozta őt az égből hirtelen alászálló fényes ragyogás, hófehér palást borította be, és hét tündöklő angyal vette körül. Feltűnt mellette egy ifjú is, aki békecsókot adott neki, és ezt mondta: „Mindig velem leszel.” Az események hatására megtért a fiúk apja és anyja is. 

Mikor a fiúk apja, Tranquillinus megkeresztelkedett, súlyos betegségéből is meggyógyult. Ennek hírét vette Róma prefektusa, Chromatius, aki maga is nagyon beteg volt, és kérte az apát, hogy vezesse elé gyógyítóját. Szent Sebestyén azt mondta, meggyógyítja, ha megtagadja a bálványokat. Chromatius vonakodott, végül beleegyezett, hogy Sebestyén és Polikárp összetörje a mintegy kétszáz szobrot.

„Minthogy összetörtük bálványaidat, meg kellene gyógyulnod, de mégsem gyógyultál meg, így bizonyos, hogy nem vetetted még el magadtól teljesen a hitetlenséget, vagy néhány bálványszobrot megőriztél.” Chromatius bevallotta, hogy van egy szobája, benne az asztrológia egész tudománya, amiért apja kétszáznál is több aranyat adott. Ennek segítségével előre tudja a jövendőt. „Nem épülhetsz föl mindaddig, míg ez a szoba épen áll” – mondta Sebestyén. Chromatius ezzel egyetértett, de fia, a kitűnő Tiburtius azt mondta: „Nem tűrhetem e nagyszerű mű elpusztítását, de apám gyógyulásának sem akarok útjába állni, ezért két kemencébe begyújtatok, hogy ha a csillagvizsgáló elég, és apám nem nyeri vissza egészségét, akkor ezt a kettőt elevenen égessék meg.” „Legyen, amint mondtad” – szólt Sebestyén.

Chromatius meggyógyult, az események hatására pedig ő, fia és háza népéből majd félezren keresztelkedtek meg. Sebestyént azonban feljelentették Diocletianus császárnál, aki számon kérte Sebestyént, megköveztette és a Legenda aurea elbeszélése szerint "katonáival rányilaztatott, s azok úgy telelövöldözték nyílvesszőkkel, hogy olyan lett, mint egy sündisznó". A katonák azt hitték, Sebestyén meghalt, sorsára hagyták a "holttestet". A test egy Iréne nevű nő (akit szintén szentként tisztelnek ma) vette magához hogy eltemesse, mikor felfedezte, hogy Sebestyén még mindig életben van, házába fogadta és meggyógyította. 

Sebestyén néhány napon belül felgyógyult és most ő kérte számon Diocletianus és Maximianus császárokat a keresztényekkel kapcsolatos bűntettek miatt. „Nemde ez a Sebestyén az, akit már rég halálra nyilaztattunk?” Sebestyén így válaszolt; „Az Úr azért méltóztatott engem feltámasztani, hogy találkozhassam veletek és megfeddjelek titeket bűneitek miatt, amiket Krisztus szolgái ellen követtek el.” A császár erre addig ütlegeltette, mígnem kilehelte lelkét. Testét Cloaca Maximába dobatta, hogy a keresztények ne tisztelhessék vértanúként. Szent Sebestyén azonban a következő éjszakán megjelent Szent Lucának, s fölfedte, hol van a teste, és meghagyta, hogy az apostolok lábaihoz temessék el.

A Legenda aurea beszéli el azt is, hogy Gumbert, longobárd király idejében egész Itáliát akkora járvány sújtotta, hogy alig akadt, aki a többieket eltemesse; leginkább pedig Rómában és Páviában dühöngött a pestis. Valaki azt az isteni kinyilatkoztatást kapta, hogy a járvány csak akkor szűnik meg, ha Páviában oltárt emelnek Szent Sebestyénnek. A Szent Péter bilincseiről elnevezett templomban meg is építették az oltárt. Mire azonnal abbamaradt a csapás. Rómából pedig idehozták Szent Sebestyén ereklyéit. 

Képi ábrázolás

A szent tisztelete, főleg, hogy a járványok idején védőszentként fordultak hozzá rendkívül szerteágazó, így kéziratokban illusztrációként, szoborként, neki szentelt templomokban, róla elnevezett kolostorokban és településeken, vagy akár íjász egyesületek, gyógyszertárak nevében is találkozhatunk személyével. 

A legkorábbi ábrázolás, ahogy ez a fenti mozaikon látható, nem tartalmaz még különös ismertetőjelet, a szent fölött a neve jelenik meg, hogy azonosítható legyen. A VI. századi mozaik egy érett, középkorú férfit ábrázol, a későbbi korokban inkább fiatal férfiként láthatjuk a képeken.

Szerencsére a bőség zavarával kell megküzdeni az ábrázolások terén, a következőkben a XIV-XVII. század közötti olasz festményekre és rajzokra szűkítve próbálom bemutatni az ábrázolások sokoldalúságát, illetve a megközelítések változását. 

A képi megjelenítések túlnyomó többsége Szent Sebestyén történetének a lenyilazásáról szóló részére koncentrál, nyíllal, nyilakkal a testében ábrázolja a szentet. A Giovanni del Biondo által készített táblakép szinte Jézushoz hasonló formában ábrázolja a szentet egy oszlopra kötözve, levetkőztetve, körülötte íjászok. Del Biondo a Legenda Aurea leírását ("úgy telelövöldözték nyílvesszőkkel, hogy olyan lett, mint egy sündisznó") szó szerint vette, a szent testéből több tíz nyíl áll ki. A kompozíció azért is érdekes, mert száz évvel később Benozzo Gozzoli és a Pollaiuolo testvérek is egy hasonló kompozíciós felfogásban ábrázolták a szentet.

Gozzoli képe ugyan már a XV. század második feléből való, mégis hangulatában közelebb van a XIV. századi képhez, mint az öt évvel későbbihez. A Pollaiuolo testvérek letisztult kompozíciója az íjászokat szimmetrikusan rendezi el, Sebestyénnel együtt egy háromszöget formáznak a fő alakok, a jelenetet pedig kiszabadítja a "kép fogságából": Del Biondónál még arany hátteret találunk, Pollaiuoloék azonban a jelenet mögé egy perspektívikus, nyílt tájat festettek, kanyargó folyóval és hegyekkel a háttérben.

giovanni-del-biondo-sztseb-1370.jpgGiovanni del Biondo, Szent Sebestyén (1370)gozzoli-stseb-1465.jpgBenozzo Gozzoli, Szent Sebestyén (1465)pollaiuolo-stseb-1475.jpgAntonio és Piero del Pollaiuolo, Szent Sebestyén (1475)

A képi ábrázolások másik elterjedt formája mikor a képen csak a szentet láthatjuk, kikötözve, nyíllal a testében. A XV. század második feléből számos példát találunk erre a típusra. A képek közül ki kell emelni Mantegna ókori romok iránti rajongását, ami megjelenik az első Szent Sebestyént ábrázoló képein is.  

mantegna-stseb-1457-59.jpgAndrea Mantegna, Szent Sebestyén (1457-59)mantegna-stseb-1480.jpgAndrea Mantegna, Szent Sebestyén (1480)mantegna-stseb-1506.jpgAndrea Mantegna, Szent Sebestyén (1506)bellini-polyptych-of-san-vincenzo-ferreri-right-panel.jpgGiovanni Bellini, Szent Sebestyén (1464-68)sandro_botticelli-stseb-1473.jpgSandro Botticelli, Szent Sebestyén (1473)

Messina mesteri szerkesztésű képe csodálatos perspektívikus ábrázolás, az épületek és a vörös-fehér térkövek a távolba vezetik a tekintetet, az alacsony fókuszpont pedig még jobban kiemeli Sebestyént a képből. Hasonlóan Botticelli és Bellini képéhez a mártírt nem szenvedve ábrázolja, hanem mintegy szentté átlényegülve.  

messina-stseb-1478.jpgAntonello da Messina, Szent Sebestyén (1478)

Perugino több formában is feldolgozta a témát, mellképe a később bemutatásra kerülő Madonna szentekkel című képhez készült valószínűleg tanulmányként, de egy késői képe is hasonló beállításban ábrázolja a szentet. Különös merészségnek tűnhet, hogy a mellképen a Sebestyén nyakát megsebző nyílra arannyal írta rá nevét a festő: PETRUS PERUSINUS PINXIT. Az 1510-es képen az idealizált test, az ég felé forduló tekintet a korábban megismert motívumokat alkalmazta újra. Az idősödő festő ezen alkotói korszakára nézve vannak akik felróják az eredeti ötletek hiányát.

perugino-st-sebastian-1493.jpgPietro Perugnio, Szent Sebestyén (1493)perugino-st-sebastian-det-1493.jpgPietro Perugnio, Szent Sebestyén (1493)perugino-st-sebastian-tied-to-a-column-1510_jpg_hd.jpgPietro Perugnio, Szent Sebestyén (1510)

A portréábrázolás szép példája a Leonardo-követő Boltraffio következő képe, amit egyébként a XIX. század végéig Leonardo képének tartottak, sokáig az sem volt biztos, hogy pontosan kit ábrázol, Szent Lajosnak és Leonardo egyik tanítványának is hitték, ma Szent Sebestyénként tartják számon.

boltraffio-stseb-det-1490s.jpgGiovanni Antonio Boltraffio, Szent Sebestyén (1490-es évek vége)

Raffaello szintén a portréformát választotta Sebestyén bemutatására. Boltraffiohoz hasonlóan Sebestyén felöltözve, szép, díszes köpenyben tart egy nyilat.

raffaello-stseb-1501-02.jpgRaffaello Sanzio, Szent Sebestyén (1501)

Az általános ábrázolási módtól eltérő megközelítést választott a pályája korai szakaszában lévő Tiziano. Bepillantást nyerhetünk az alkotási folyamatba is, több rajz is fennmaradt a későbbi festményhez kapcsolódó előkészítő munkálatokról. Eltérően az eddig látott képektől, Tiziano 90 fokkal elfordítja a jelenetet, nem szemből, hanem oldalról ábrázolja a szentet. A nyilaktól haldokló Sebestyén összerogyna, ha nem lenne jobb keze hozzákötözve egy oszlophoz. 

tiziano-stseb-rajz2-1520.jpgTiziano Vecellio, Szent Sebestyén - előkészítő rajz (1520) tiziano-stseb-1520.jpgTiziano Vecellio, Szent Sebestyén - előkészítő rajz (1520) tiziano-stseb-festm-1520.jpgTiziano Vecellio, Szent Sebestyén (1520) 

Giovanni Antonio Bazzi, művésznevén Il Sodoma a XVI. századi sienai művészet egyik legelismertebb megújítója. A kép Leonardo hatását mutatja, a táj kidolgozása, a sfumato alkalmazása Leonardo műveire emlékeztet, a kép már a manierista időszak kezdetét jelzi.

ilsodoma-stseb-1525.jpgIl Sodoma, Szent Sebestyén (1525) 

Agnolo Bronzino szintén manierista stílusban festett, portréi rendkívül kifejezőek, számos korabeli előkelőség ecsetjére került. Sebestyén portré stílusú képe vibráló színekkel mutatja be fiatal férfiként a szentet, kezében egy nyíllal. A ciklámen színű köpeny körülöleli az alabástrom fehérségű meztelen testet, kiemelve az egyszerű háttérből.

bronzino-stseb-1533.jpgAgnolo Bronzino, Szent Sebestyén (1533)

Luca Cambiaso rajza ismét visszahozza az íjászokat a képre. Szent Sebestyén alakja dominálja a képet, az íjászok a háttérben látszanak, az égből pedig puttok szállnak alá egy koszorúval. 

lucacambiaso-stseb-1561-63.jpgLuca Cambiaso Szent Sebestyén (1561-63)

Tintoretto drámai kompozíciói mindig sajátos hangulatot árasztanak. Nem grandiózus, de drámainak kellően drámai Szent Sebestyén kompozíciója is, ami a Scuola Grande di San Roccoban található. Rocco, vagyis Rókus a másik nagy szent, akihez pestis idején fohászkodtak a hívek. 

tintoretto-st-sebastian-1581.jpgJacopo Tintoretto, Szent Sebestyén (1581)

A pestis által gyakran meglátogatott Velence életében fontos szerepet játszott a szent. Veronesének a Dózse palotában található képe jelzi a szent kiemelt helyét. A festmény szoborszerű testtel ábrázolja Sebestyént.

veronese-stseb-1582.jpgPaolo Veronese, Szent Sebestyén (1582)

A XVII. században is találkozunk önálló Sebestyén-ábrázolással, Guido Reni két festménye néhány év különbséggel született. A kora barokk festmény jól látható a megközelítés változása, a chiaroscuro alkalmazása, vagyis az drámai hatású fény-árnyékábrázolás. 

reni-stseb-1615.jpgGuido Reni, Szent Sebestyén (1615)reni-stseb-1617.jpgGuido Reni, Szent Sebestyén (1617)

Még két nagyobb csoportot találunk a képek között. Az egyik típus az ún. sacra conversazione (Szűz Mária Jézussal és szentekkel). Két korábban már megismert szerző Bellini és Perugino művein egy kötényt visel csak a szent, testében nyilak, Cima da Conegliano képén pedig már a nyilak is elmaradtak. 

giovanni_bellini_pala_di_st_giobbe_detail-1487_2.jpgGiovanni Bellini, San Giobbe oltárkép - részlet (1487)perugino-madonna-and-child-with-st-john-the-baptist-and-st-sebastian-1493_jpg_hd_1.jpgPietro Perugino, Sacra conversazione (1493)cima-da-conegliano-stseb-1515_1.jpgCima da Conegliano, Sacra conversazione (1515)

Ahogy korábban már említettem, a Sebestyént ábrázoló képek másik nagy csoportjába azokat a képeket sorolhatjuk, ahol a szent életének egyéb fontosabb mozzanatát jelenítik meg. Velencében külön templomot is szenteltek a szentnek, amelynek díszítésével többek között Veroneset bízták meg. Veronese óriási méretű képeket készített (háromszor öt méteres freskó és vászonkép is található köztük) Sebestyén életéből vett jelenetekkel. 

veronese-st-sebastian-reproving-diocletian-1558_1.jpgPaolo Veronese, Szent Sebestyén kérdőre vonja Diocletianus császárt (1558)veronese-martyrdom-of-st-sebastian-1558_1.jpgPaolo Veronese, Szent Sebestyén mártíromsága (1558)
veronese-st-seb-1565_1.jpgPaolo Veronese, Szent Sebestyén mártíromsága (1565)veronese-st-seb-det-1565_1.jpgPaolo Veronese, Szent Sebestyén mártíromsága - részlet (1565)

A XVII. században nagyobb hangsúlyt kaptak egyéb témák. A barokkra jellemző merész, drámai kompozíciók, sajátos fények jellemzik a képeket. A képeken megjelenő védőangyalok a kor népszerű kultuszának visszatükröződései.

carracci-stseb-thrown-into-cloacamaxima-1612_1.jpgLodovico Carracci, Szent Sebestyént behajítják a Cloaca Maximába (1612)baglione-stseb-1603.jpgGiovanni Baglione, Angyalok gyógyítják Szent Sebestyént (1603) bassetti-sebastian-tended-by-irene.jpgMarcantonio Bassetti, Irene gyógyítja Szent Sebestyént (1620)strozzi-sebastian.jpgBernardo Strozzi, Hölgyek gyógyítják Szent Sebestyént (1636)

Remélhetőleg a bemutatott képek jól bizonyítják, hogy Szent Sebestyén milyen fontos szerepet töltött be az egyház és a hívek életében, és hogy alakja milyen változatos módon jelent meg a művészetben.

Források:

http://mek.oszk.hu/04600/04626/html/legenda0017.html

http://www.katolikus.hu/szentek/szent15.html

https://en.wikipedia.org/wiki/Saint_Sebastian

https://en.wikipedia.org/wiki/San_Sebastiano_fuori_le_mura

https://en.wikipedia.org/wiki/St._Sebastian_(Mantegna)

http://ccat.sas.upenn.edu/george/interpret.html

http://cujah.org/past-volumes/volume-ix/essay-4-volume-9/

http://www.nyest.hu/hirek/hogy-szent-sebestyen-vertanud-nyoman

http://olasz.btk.ppke.hu/index.php?keres=&cikk=1258360703

http://mek.oszk.hu/04600/04626/html/legenda0017.html

http://saintsebastianconsidered.blogspot.hu/

http://cujah.org/past-volumes/volume-ix/essay-4-volume-9/

Képek:

http://bobandnellasworld.com/Italy%202009/Florence/DuomoMuseum/DuomoMuseum.html - Giovanni del Biondo, 1370

https://www.google.com/culturalinstitute/asset-viewer/st-sebastian/aAGNJ8iP0MhBRA?projectId=art-project - Andrea Mantegna (KHM), 1457-59

https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Andrea_Mantegna_088.jpg - Andrea Mantegna (Louvre), 1480

https://commons.wikimedia.org/wiki/File:St_Sebastian_3_Mantegna.jpg - Andrea Mantegna (Ca’ d’Oro), 1506

http://www.wga.hu/framex-e.html?file=html/b/bellini/giovanni/1460-69/ferreri/057ferr63.html&find=st+sebastian - Bellini, 1464-68

http://www.wga.hu/framex-e.html?file=html/g/gozzoli/5various/5martyrd.html&find=saint+sebastian - Benozzo Gozzoli, 1465

https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Sandro_Botticelli_054.jpg - Sandro Botticelli, 1473

http://www.nationalgallery.org.uk/paintings/antonio-del-pollaiuolo-and-piero-del-pollaiuolo-the-martyrdom-of-saint-sebastian - Antonio és Piero del Pollaiuolo, 1475

https://www.google.com/culturalinstitute/asset-viewer/st-sebastian/CQFILnolPuq8ZQ?projectId=art-project - Antonello da Messina, 1478

https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Giovanni_Bellini_-_Pala_di_St_Giobbe_-_detail.jpg - Bellini, 1487

http://www.arthermitage.org/Pietro-Perugino/St-Sebastian.html - Pietro Perugino (bust), 1493-94

http://www.wikiart.org/nl/pietro-perugino/madonna-and-child-with-st-john-the-baptist-and-st-sebastian-1493 - Pietro Perugino (Madonna), 1493

https://www.google.com/culturalinstitute/asset-viewer/portrait-of-a-boy-as-saint-sebastian/vgFyYYp9kM5qrg?projectId=art-project - Giovanni Antonio Boltraffio, 1490-es évek vége

https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Raffael_021.jpg - Raffaello Sanzio, 1501-02

http://www.wikiart.org/nl/pietro-perugino/st-sebastian-tied-to-a-column-1510 - Pietro Perugino (tied), 1510

https://www.google.com/culturalinstitute/asset-viewer/virgin-and-child-with-st-sebastian-st-francis-st-john-the-baptist-st-jerome-an-unidentified-female-saint-st-anthony-of-padua-and-two-donors/-wEp32_8C64Xkw?projectId=art-project - Cima da Conegliano, 1515

https://www.google.com/culturalinstitute/asset-viewer/study-for-st-sebastian-on-the-high-altar-of-ss-nazaro-e-celso-brescia/JAGzyitfr_-z4A?projectId=art-project - Tiziano Vecellio, 1520

http://www.wga.hu/framex-e.html?file=html/t/tiziano/02_1520s/1resurr3.html&find=st+sebastian - Tiziano Vecellio, 1520

http://www.wikiart.org/nl/titian/studies-of-saint-sebastian-1520 Tiziano Vecellio (rajz), 1520

http://www.wga.hu/framex-e.html?file=html/t/tiziano/07_1570s/07sebast.html&find=st+sebastian - Tiziano, 1575

http://www.wga.hu/html_m/s/sodoma/1/8sebasti.html  - Il Sodoma, 1525

https://www.google.com/culturalinstitute/asset-viewer/saint-sebastian/AwFI5QrNdS224w?projectId=art-project  - Agnolo Bronzino, 1533

http://www.wikiart.org/nl/paolo-veronese/st-sebastian-reproving-diocletian-1558 - Paolo Veronese, 1558

http://www.wikiart.org/nl/paolo-veronese/martyrdom-of-st-sebastian - Paolo Veronese, 1558

http://www.wikiart.org/nl/paolo-veronese/martyrdom-of-saint-sebastian - Paolo Veronese, 1565

http://www.wga.hu/framex-e.html?file=html/v/veronese/02a/1choir/3martyr.html&find=st+sebastian - Paolo Veronese,1565

https://www.google.com/culturalinstitute/asset-viewer/saint-sebastian/3QHIhRMkBSxQgw?projectId=art-project - Paolo Veronese, 1582

https://www.google.com/culturalinstitute/asset-viewer/the-martyrdom-of-saint-sebastian/HwFZROa_R6lZeA?projectId=art-project - Luca Cambiaso, 1561-63

http://www.wikiart.org/nl/tintoretto/st-sebastian-1581 - Jacopo Tintoretto, 1579-81

http://www.wga.hu/frames-e.html?/html/b/baglione/sebastia.html - Giovanni Baglione, 1603

https://www.google.com/culturalinstitute/asset-viewer/st-sebastian-thrown-into-the-cloaca-maxima/swHrqozopNFZnQ?projectId=art-project - Lodovico Carracci, 1612

http://www.wga.hu/framex-e.html?file=html/r/reni/1/sebasti1.html&find=st+sebastian - Reni, 1617

http://www.wga.hu/framex-e.html?file=html/r/reni/1/sebasti2.html&find=st+sebastian - Reni, 1615

http://www.wga.hu/frames-e.html?/html/b/bassetti/sebastia.html - Marcantonio Bassetti, 1620

http://www.wga.hu/frames-e.html?/html/s/strozzi/2/sebastia.html - Bernardo Strozzi, 1636