A halhatatlan hattyúképű hódító híres históriája
2016. július 02. írta: PekZo

A halhatatlan hattyúképű hódító híres históriája

Zeusz szerelmeinek listája elég hosszú. Ugyanígy hosszú a listája annak is, hogy hódításait milyen formában, alakban vitte véghez. A mostani történetben éppen hattyú alakjában környékezi meg a spártai királynét, Lédát, Tündareósz király feleségét.

A történet szerint Zeusz megkívánta a csodaszép királynét és hattyú képében elcsábította és magáévá tette Lédát. A nő, hogy lelkiismeretén könnyítsen még aznap királya ágyában keresett vigaszt. Az együttlétek gyümölcse két ikerpár lett: Zeusztól származott Helené (Szép Heléna) és Polüdeukész, akik halhatatlanok voltak, Tündareósztól pedig Klütaimnésztra és Kasztór, ők halandók.

A család tagjai is híresek vagy hírhedtek lettek, Helené miatt robbant ki a trójai háború, ahol Klütaimnésztra férje Agamemnón, Mükéné királya fővezérként vett részt és győzedelmesen tért vissza Mükénébe, ahol viszont unokaöccse, Aigiszthosz várta, aki távolléte alatt elcsábította Klütaimnésztrát, és már együtt kitervelték, hogyan szerezzék meg a mükénéi trónt. Az Agamemnón tiszteletére rendezett ünnepségen Klütaimnésztra bíztatására Aigiszthosz társaival körbefogta, és meggyilkolta a vezért, apja halálát fia, Oresztész bosszulta meg.

Polüdeukész (latinul Pollux) roppant erejével és ökölvívó tudományával tűnt ki, Kasztór (latinul Castor) pedig felülmúlhatatlan volt kocsihajtásban és vadlovak megfékezésében. Számos kalandban vettek részt együtt, így többek között Iaszónnal felkerekedtek az aranygyapjú megszerzésére, küzdöttek Herkulessel az amazónok ellen A két hős példás testvéri szeretettel ragaszkodott egymáshoz, mikor Kasztór életét vesztette Polüdeukész is le akart mondani a halhatatlanságról, Zeusz végül úgy döntött, hogy a két ikertestvér együtt maradhat, ha megosztoznak a halhatatlanságon, és egyik nap az égben, a másik nap az alvilágban élnek. Emléküket őrzi az Ikrek csillagkép is.

Az ókorban népszerű témája volt a történet mozaikoknak és szobroknak, festmény nem igen maradt ránk. Az ókori irodalomban, Apollodórosz Mitológiájában részletesebben, Ovidiusnál egy sor erejéig jelenik meg az Átváltozásokban a történet, ahol az Arachnéról szóló részben találkozunk vele: "Asteriét is hímzi, amint a sas égberagadja; s hattyui szárnyak alatt feküvő szerelemteli Ledát;". Habár a közékorban is ismert volt a történet, igazi másodvirágzását a reneszánsz alatt érte a mítosz.

szobrocska-ie400.jpggörög kisalakos szobor, i.e. 400 gorog-vaza-leda-330bc.jpgvörös alakos görög váza (i.e. 350-340)getty-sculpture-leda-roman-1st-cent-ad.jpgrómai márványszobor, I. századstabiae-leda-isz.jpgfreskó az Villa Ariadnéban - Stabiae, I. századleda_and_the_swan_from_pompeii_50-79_ad.jpgfreskó Pompeiiből, i.sz. 50-79leda-romansculpt-iisz.jpgrómai márványszobor, II. századleda_and_the_swan_archmus_heraklion.jpgrómai márvány relief Heraklionból, I-II. századleda_mosaic.jpgmozaik Aphrodité szentélyéből (Palea Paphos), III. század

Az erotikus felhangtól sem mentes történet a XV. század végétől élte meg reneszánszát, számos nagy alkotó is felvette témái közé. Da Vinci egy évben három változatot is festett. Michelangelo eredetileg Ferrara hercegének készített egy festményt, amit végül a franci királyi udvarba küldtek el, mint utóbb kiderült, a kép vesztére. Ausztriai Anna anyakirálynő a Napirály, XIV. Lajos édesanyja az 1640-es években a kép szabadossága miatt elégettette azt. Szerencsére azonban a kompozíció így is fennmaradt, számos másolat készült róla metszet (Cornelis Bos), festmény (Peter Paul Rubens), de még szobor formájában (Bartolomeo Ammanati) is. 

hypnerotomachiapoliphili-leda-1499_2.jpgFrancesco Colonna, Hypnerotomachia Poliphili (1499)palumba-leda-1500-10.jpgGiovanni Battista Palumba, 1500-10palumba-leda-v2-1500-10.jpgGiovanni Battista Palumba, 1500-10davinci-study-for-the-kneeling-leda-1506.jpgLeonardo da Vinci, 1506raffaello-leda-1507.jpgRaffaello Sanzio, 1505-07davinci-leda-1510.jpgLeonardo da Vinci, 1510davinci-leda-borghese-1510.jpgLeonardo da Vinci, 1510davinci-leda-uffizi-1510.jpgLeonardo da Vinci, 1510 pontormo-leda-16c.jpgJacopo Pontormo, 1512-13bacchiacca-leda-16c.jpgBacchiacca, 16. sz.bonasone-leda-16c.jpgGiulio Bonasone, 16.sz.sarto-16c.jpgAndrea del Sarto, XVI. század első harmadaaftermichelangelo-1530.jpgeredeti Michelangelóról készült másolat, 1530 utáncorreggio-leda-1532.jpgAntonio Correggio, 1532
ammanati-leda-1535.jpgBartolomeo Ammanati – 1535ammanati-leda-1540s.jpgBartolomeo Ammanati – 1540-es évekbos-leda-1544-66.jpgCornelis Bos, 1544-66beham-leda-1548.jpgHans Sebald Beham, 1548aldegrever-leda-1550.jpgHeinrich Aldegrever, 1550tintoretto_swan-1570s.jpgJacopo Tintoretto, 1555veronese-leda-1585.jpgPaolo Veronese, 1585rubens-leda-1598-1602.jpgPeter Paul Rubens, 1598-1602cajes_leda_after_correggio-1604.jpgEugenio Cajés (Correggio után), 1604

Forrás:

https://en.wikipedia.org/wiki/Leda_(mythology)

http://mek.oszk.hu/05700/05780/05780.htm

http://mek.oszk.hu/03600/03690/03690.htm

Képek

http://baidun.com/leda-swan/ - szobrocska, i.e. 400

http://www.theoi.com/image/K1.11Zeus.jpg - vörös alakos görög váza, i.e. 350-340

http://spenceralley.blogspot.hu/2014/11/marble-property.html - római márványszobor, I. század

https://s-media-cache-ak0.pinimg.com/736x/c0/5f/d1/c05fd162d2da8814c1e7cc11fd80e197.jpg - festmény Stabiae, I. század

http://ancientrome.ru/art/artwork/sculp/rom/copy/sculp/scu143.jpg - márványszobor, II század

https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Leda_and_the_Swan_archmus_Heraklion.jpg, márvány relief, I-II. század

https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Leda_mosaic_crop.jpg - Sanctuary of Aphrodite, Palea Paphos, III. század

http://www.metmuseum.org/art/collection/search/648137 - Giovanni Battista Palumba, 1500-10

http://www.metmuseum.org/art/collection/search/361811 - Giovanni Battista Palumba, 1500-10

http://www.wikiart.org/en/leonardo-da-vinci/study-for-the-kneeling-leda - Leonardo da Vinci, 1506

http://www.wikiart.org/en/leonardo-da-vinci/leda-and-the-swan-1 -Leonardo da Vinci, 1510

http://www.wikiart.org/en/leonardo-da-vinci/leda-1 - Leonardo da Vinci, 1510 (Galleria Borghese)

http://www.wikiart.org/en/leonardo-da-vinci/leda - Leonardo da Vinci, 1510 (Galleria degli Uffizi)

http://www.wikiart.org/en/jacopo-pontormo/leda-and-the-swan - Jacopo Pontormo, 1512-13

https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Bacchiacca_-_Leda_e_il_cigno_(Metropolitan_Museum_of_Art).jpg – Bacchiacca, 16. sz.

http://www.metmuseum.org/art/collection/search/392662 - Giulio Bonasone, 16.sz.

https://storify.com/V_Septembre/jumeauxart - Andrea del Sarto, 16. sz. első harmada

http://www.nationalgallery.org.uk/paintings/after-michelangelo-leda-and-the-swan - Michelangelo után, 1530 után

http://www.wikiart.org/en/correggio/leda-and-the-swan-1532 - Antonio Correggio, 1532

http://collections.vam.ac.uk/item/O16272/leda-and-the-swan-figure-group-ammanati-bartolomeo/ - Bartolomeo Ammanati – 1535

http://www.wga.hu/html_m/a/ammanati/1sculptu/leda.html - Bartolomeo Ammanati – 1540-es évek

http://www.metmuseum.org/art/collection/search/364519 - Cornelis Bos, 1544-66

https://www.artsy.net/artwork/sebald-beham-leda-and-the-swan - Hans Sebald Beham, 1548

http://www.metmuseum.org/art/collection/search/428412 - Heinrich Aldegrever, 1550

http://www.artchive.com/artchive/T/tintoretto/tintoretto_swan.jpg.html - Jacopo Tintoretto, 1555

http://www.wikiart.org/en/paolo-veronese/leda-and-the-swan-in-the-palace-of-fesch-ajaccio - Paolo Veronese, 1585

http://www.wga.hu/html_m/r/rubens/21mythol/01mytho.html - Peter Paul Rubens, 1598-1602

https://commons.wikimedia.org/wiki/File:La_f%C3%A1bula_de_Leda_(Caj%C3%A9s_(copia_de_Correggio)).jpg - Eugenio Cajés, 1604