2015. december 05. írta: PekZo

Így látták a törökök a magyarországi hódításokat

Másfél évszázadon át "láttuk vendégül" az Oszmán Birodalmat Magyarországon, amely aranykorát I. Szulejmán alatt élte, akit a "Nagy" és a "Törvényhozó" nevekkel illettek. Uralkodása alatt szakadt három részre a Magyar Királyság, Nándorfehérvár, Mohács, Buda, Eger, Székesfehérvár, Szigetvár csatái mind az ő uralkodása idejére esnek, többnyire, sajnos, a magyar fél került a vesztes oldalra. De hogyan látták a magyar hódításaikat az oszmán törökök?

a mezőkeresztesi csata 1596-ban (Fehér Géza, Török miniatúrák)

A képi megjelenítés fontos formája a történeti emlékezésnek, ez pedig erősen függ az adott társadalom kultúrájától. A XV. és XVI. század Európában az egypontos perspektíva egyeduralmát hozta, legyen szó akár egy templom freskójáról, egy kisebb méretű vászonképről, ami egy otthon falán függ, vagy egy illuminált kéziratról, metszetről, de még a domborműveket is ide sorolhatjuk. Vicentino lenti, monumentális képe a törökök vereségével végződő lepantói csatát ábrázolja. A kép tobzódik a perspektíva és a rövidülés ábrázolásában, ezernyi szereplővel, még a kiemelt részletben is érezhető ez a megközelítés, melynek célja, hogy egyfajta ablakot biztosítson az ábrázolt eseményre.

Andrea Vicentino, A lepantói csata (1603)

Az Oszmán birodalomban nem ez a megközelítés terjedt el. A török miniatúrák stílusa elsősorban a perzsa és áttételesen a kínai ábrázolási hagyományokon alapult, a mögötte lapuló ideológia, a szúfizmus szerint ugyanis az élőlények formája a valóságban változik, ezért az utánzás nem éri meg a fáradságot, inkább az örök és transzcendes az, amit meg kell ragadni (ez tulajdonképpen maga Allah). Így az ábrázolás stilizált és absztrakt, nem pedig az európai értelemben vett valóságot utánzó.

Természetesen a két stílus közötti különbség nem hierarchikus, egyszerűen más a megközelítés, a realista európai megközelítés ábrázol, míg a török miniatúrák inkább jelképesen jelenítik meg az eseményt.

Ezen a vonalon haladva, ha a portréművészet nézzük meg, még ott is ezt a különbséget találjuk. Ha megnézzük a velencei Gentile Bellini II. Mehmedről készült portréját, teljesen más felfogást képvisel, mint a hetven évvel későbbi, 1550-es évekből származó, I. Szulejmánt ábrázoló kép, Haydar Reis alkotása. A Reis-portré inkább sematikus, nem alkalmaz perspektívát, gyakorlatilag két dimenziós rajz. Ezzel szemben Bellini portréja tudatosan egy keret mögé helyezi a szultánt, ezzel is a képi mélységet hangsúlyozza, életre kel az alak a festményen.

Gentile Bellini, II. Mehmed portréja (1480)Haydar Reis, I. Szulejmán (1550-es évek)

Szulejmán nagyságát már uralkodása idején majd később is megörökítették. Uralkodása alatt Nasuh bin Karagöz bin Abdullah el-Bosnavî, vagy egyszerűbb formában Matrakçi Nasuh, a neves matematikus, miniaturista, kalligráfus, történész és feltaláló játszik fontos szerepet. Matrakçi Nasuh a mai Boszniában született, tehetsége már korán megmutatkozott, előbb II. Bajezid (1481-1512) alatt a Palota iskolájában tanult, majd I. Szelim idején (1512-1520) már mint katona vetette észre magát. Több értekezést is írt a hadviselésről, illetve feltalálta-megalkotta a matrak nevű sportot (innen a ragadványneve - Matrakçi), ami mondjuk úgy küzdősport, egyfajta gyakorlatozás a katonák számára fakarddal a valódi csatákra. Emellett 1520-tól számos történeti művet írt, amely az Oszmán birodalom történetét dolgozza fel, ezek között volt a Süleymannâme is. A következő képek ehhez a műhöz készültek illusztrációként.

suleymanname-the_king_of_hungary_lajos_ii_in_council_before_the_battle_of_mohacs.jpg II. Lajos tanácsot tart a mohácsi csata előtt suleymanname1526-sultan_suleiman_during_the_battle_of_mohacs-suleymanname.jpg I. Szulejmán a mohácsi csatában suleymannamedeli_sinan-fighting-hungarianeugene-1526.jpg bajvívás a mohácsi csatában suleymanname1526-single_combat_at_the_battle_of_mohacs.jpg bajvívás a mohácsi csatában suleymanname-suleiman_gives_back_the_holy_crown_to_szapolyai.jpg I. Szulejmán visszaadja Szapolyainak a magyar koronát 1529-bena gyermek János Zsigmond anyjával, Izabellával a szultán előtt 1541-benI. Szulejmán megérkezik Székesfehérvár alá 1543-ban

Egy másik híres mű, amiben a magyarok is megjelennek a miniatúrákon, az a Seyyid Lokman ibn Huseyin ibn al-Asuri al Urmevi által készített Hünernâme. Lokman több történelmi tárgyú írása közül a Hünernâme kilenc szultán portréja I. Szelimig (1512-1520) bezárólag, vagyis a Szulejmán előtti időszakról szól, az illusztrációkat a Lokmannal korábban is már dolgozó Nakkas Osman és csapata készítette.

a nikápolyi csata 1396-bana nándorfehérvári csata 1456-banII. Murád szultán lefejezi Hunyadi Jánost, képzeletbeli jelenet

A magyar vonatkozású török miniatúrák feldolgozásában elévülhetetlen szerepe van Fehér Gézának, akinek nagyszerű műve, a "Török miniatúrák a magyarországi hódoltság korából" számos kötet áttekintését adja, a szerző egészen a Topkapi Szerájig ment, hogy eredetiben csodálja meg és gyűjtse össze a felbecsülhetetlen értékkel bíró anyagot.

I. Szulejmán sátra Belgrád alatt 1521-benTemesvár ostroma 1552-benTemesvár ostroma 1552-benI. Szulejmán betegen megérkezik Szigetvár alá 1566-ban 674px-return_of_the_turkish_army_from_szigetvar_feigning_that_suleiman_i_is_still_alive_b.jpg

a törökök vonulása szigetvár alatt 1566-ban, tettetve, hogy I. Szulejmán még életben van 660px-the_body_of_suleiman_i_arrives_to_belgrade_selim_ii_is_waiting_for_it_b.jpg II. Szelim várja Belgrádnál, hogy megérkezzen a Szigetvár alatt elhunyt I. Szulejmán halottas menete, 1566