2015. szeptember 12. írta: PekZo

Az ezüst egyszarvú, az arany oroszlán és a kék párduc

Ugyan ez a három állat egy Disney-filmből is származhatna, de annál sokkal izgalmasabb a valódi eredetük. A XII. század végén, illetve a XIII. század elején jelentek meg az első, heroldok által szerkesztett címertekercsek, melyek vagy szóbeli leírással vagy képi formában gyűjtötték egybe az adott herold hatáskörébe tartozó címereket.

A heroldok feladata volt a címerek megrajzolása, nyilvántartása, a pajzsok felismerése. Tudásukat sokáig féltékenyen őrizték, csak szóban adták tovább. Az első címertekercsek majd később a hasonló szerepet betöltő címerkönyvek (XV-XVI. századtól) és címerregiszterek (főleg XVII. századtól) megváltoztatták ezt a hozzáállást, egyben ráléptek arra az útra is, ami majd a címertan (idegen szóval heraldika, a heroldok nevéből) tudományának megszületéséhez vezet.

A heraldika sajátos nyelvezete és szakkifejezései egy bonyolult, de érdekes világba vezetik be a címertan iránt érdeklődőket. A címer felépítése, részei, a színek megnevezése mind több évszázadnyi hagyomány és fejlődés eredménye. A bejegyzés címét is ez magyarázza fehér és sárga helyett ugyanis a címertan az ezüst és arany megnevezéseket használja.

A legrégibb ismert címertekercs az 1198-ból való, IV. Ottó német-római királlyá koronázásával összefüggésben keletkezett ún. Aacheni címertekercs, ezt csak későbbi leírásokból ismerjük. A XIII-XIV. századból több példány is fennmaradt Angliából és kontinensről is. A címertekercsek között az egyik kiemelkedő darab a XIV. század közepéről származó Zürichi címertekercs, mely csak 12,5 cm magas, ellenben közel négy méter hosszú, összefűzött pergamenlapokból áll, egy része elveszett, a megmaradt részen azonban több, mint 500 címert találunk, köztük a magyart is.

Zürichi címertekercs, magyar címerpajzs (1335-1345)

Zürichi címertekercs 1r folio (1335-1345)

A XV. századtól gyakoribbá váltak a könyvformába rendezett címergyűjtemények, Bámulatos változatosság figyelhető meg az ábrázolt címerek között, létező és fantázia szülte lények, állatok ugyanúgy megtalálhatóak, mint a különböző geometriai formák, használati tárgyak, növények. A könyvforma emellett arra is lehetőséget adott, hogy a címer megjelenítése díszesebb és részletgazdagabb legyen, a lapok több helyet biztosítottak, mint a tekercsek, ahol inkább halmozva jelenítették meg a címereket.

Ismerünk olyan címerkönyvet is, ahol a "címert" a lovon ülő lovaggal együtt ábrázolták, nem csak pajzson. Ennek egyik legkiválóbb példája a XV. század második harmadából származó Armorial équestre de la Toison d'or. A könyv összesen majdnem 1000 címert vonultat föl, ebből 79 a lovas ábrázolás. Az képeken néha elveszik ugyan a hatalmas, tekergőző takaró alatt a ló és lovasa is, ellenben vitathatatlanul impresszívvé válik ettől az illusztráció.

Armorial équestre de la Toison d'or (1430-61) - Brabant hercege armorial_equestre_toison_d_or_charles_de_bourgogne_comte_de_charolais.jpg Armorial équestre de la Toison d'or (1430-61) - Charolois grófjaArmorial équestre Toison d'or (1430-61) - Meurs grófja

A címerkönyvek egyik szép, gazdagon díszített példánya a Scheibler címerkönyv, mely a XV. század második felében készült. A címerkönyv a német-római birodalom nemesi családjainak a címereit örökíti meg, összesen hatszáz fölötti címer található a címerkönyvben. Az alábbiakban a könyv címereiből látható egy kisebb válogatás.

a címer részei

bajor hercegi címerLotaringia hervegének címereGültlingen címerBraunschweig hercegének címereWaldeck címerStöffeln szabad bárójának címereNussdorff címerNassau grófjának címereWaldburg címer Spielberger címerHessberg címerRümlang címerGräter von Stafflangen címerRichtenberg címerWolffskeel címerVintler von Plätsch címer
Winter von Alzey címerdie Mosser címervon Stoffeln címerAhaim címerGrym címervon Neideck címer