2015. május 08. írta: PekZo

Mózes és a szarvak

Ha az ember megnézi Michelangelo Mózes szobrát, feltűnhet valami, ami nem biztos, hogy odavaló (legalábbis első nekifutásra): Mózes feje tetején szarvakat látunk. A probléma vizsgálatához egészen Szt. Jeromosig kell visszamennünk.

Michelangelo, Mózes (1513-1516)

Földváry Miklós Istvánnak az Antik tanulmányokban megjelent ’Mózes szarva’ című cikke alaposan körüljárta ezt a kérdést, az értelmezés végső döntését az olvasóra bízva. Emellett Ruth Mellinkoff egy egész könyvet (The Horned Moses in Medieval Art and Thought) szentelt a témának, amiről így elég gyorsan kiderül, hogy mégsem olyan egyszerű, mint azt az általános értelmezés mondja, nevezetesen, hogy Szt. Jeromos egyszerűen félrefordította az eredeti héber szöveget, amit aztán majd a művészek az ábrázoláskor alapul vettek, így „terjesztve a tévedést”.

A kérdéses történet a Kivonulás könyvének az a része, amikor Mózes másodszor is megkapta az Úrtól a törvény tábláit és jön le a hegyről (első alkalommal a türelmetlen nép éppen az aranyborjút imádta, mikor Mózes visszatért, ő pedig dühében szétzúzta táblákat).

„Az Úr még azt mondta Mózesnek: „Jegyezd föl ezeket a szavakat, mert e szavak alapján kötök szövetséget veled és Izraellel.” Negyven nap és negyven éjjel időzött ott az Úrnál, közben semmit sem evett és semmit sem ivott. Felírta a kőtáblákra a szövetség szavait, a tíz kijelentést. Amikor Mózes lejött a Sínai-hegyről – a tanúság két kőtáblája Mózes kezében volt, amikor lejött –, Mózes nem tudta, hogy arcának bőre ragyogott, mivel vele beszélt. Amikor Áron és Izrael fiai látták, hogy Mózes arca ragyog, féltek a közelébe menni. De Mózes odahívta őket. Áron és a közösség elöljárói mind odamentek hozzá és Mózes beszélt velük. Ezután a többi izraelita is odament, és Mózes közölte velük mindazt, amit az Úr a hegyen neki mondott. Mikor aztán Mózes befejezte a hozzájuk intézett beszédet, befödte az arcát. Valahányszor Mózes az Úr elé lépett, hogy vele beszéljen, levette a leplet mindaddig, amíg ki nem jött. Amikor kijött, közölte Izrael fiaival mindazt, amit Isten mondott neki. Izrael fiai pedig látták, hogy Mózes arca sugárzik. De Mózes újra befödte arcát, amíg csak ismét be nem ment, hogy az Úrral beszéljen. (Kivonulás könyve 34:27-35)

Lássuk elsőként hogyan szólnak a kérdéses szövegrészek. Az eredeti héber szöveg a Kivonulás könyvében átiratban a ’q-r-n’ gyököt adja (pirossal jelölve a héber szövegben), amit lehet szarvnak vagy ragyogásnak is fordítani.

A Szt. Jeromos által fordított Vulgatában az Editio Sixtina-Clementina alapján latinul így szólt a Kivonulás könyve 34:29 szövege:

„Cumque descenderet Moyses de monte Sinai, tenebat duas tabulas testimonii, et ignorabat, quod cornuta esset facies sua ex consortio sermonis Domini.”

Ezt a szövegrészt Káldi György az alábbiak szerint fordította magyarra:

„És midőn leszállana Mózes a Sínai-hegyről, tartja vala a bizonyság két tábláit, és nem tudja vala, hogy szarvas volna az orcája az Úr beszéde társalkodásából.”

Szent Jeromos fordítása csak évszázadokkal később lett általánosan használt, de mellette az egyébként korábbi Vetus Latina szövege is megmaradt. Ez utóbbi a kérdéses szövegrészt másképpen tartalmazta: a „cornuta” szó helyett a „glorificata” kifejezést használta, a Septauginta görög szövegén alapulva (dedoxastai):

„…δεδοξασται η οψις του χρωματος του προσωπου αυτου”

„…dedoxastai hé opsis tu chrómatos tu prosópu autu”

„megdicsőült az ő orcája bőrének látványa”

Közelebb juthatunk a megoldáshoz, ha megvizsgáljuk az eredeti szöveget? Az eredeti szövegben a ’qaran’-t egyaránt lehet úgy fordítani, hogy szarv vagy sugár, emellett jelentheti azt is, hogy erő.

Földváry vizsgálata alapján az értelmezéshez érdemes figyelembe venni emellett Habakuk könyve 3:4 versének szövegét, amit a Károli Biblia így ad vissza:

„Ragyogása, mint a napé, sugarak támadnak mellőle; és ott van az ő hatalmának rejteke.”

Héberül a „sugarak támadnak mellőle” így szól:„qarnayim miyyado lo”, a Septuagintában: „kerata en chersin autu”, a Vulgatában: „cornua in manibus eius”, vagyis „Szarvak vannak kezében”. Itt is előkerül a sugár/ragyogás, illetve-szarv „fordítási problémája”.

A rabbinikus hagyomány általában a ragyogás értelmezést ismeri, Slomo ben Jichak rabbi (1040-1105) a Habakkuk-helyre úgy utal, hogy a „qaran” és a „qeren” között a jelenség formája jelent kapcsolatot. A fénysugár úgy tör elő, mint egy szarv, és ezért érdemelte ki Mózes „a dicsőség szarvait”.

Folytatva Földváry gondolatmenetét, a latin és görög írásmagyarázat a fenti Habakuk idézetben nem a ragyogásra vonatkozó részt (a) köti össze az utolsó taggal (c), hanem a sugarakat vagy szarvakat a hatalommal. Ez újabb indokot ad a „szarv” értelmezés fenntartására:

„(a) Ragyogása, mint a napé,

(b) sugarak támadnak mellőle [ti. szarvak az ő kezeiben];

(c) és ott van az ő hatalmának rejteke.”

Ami Jeromos fordítását illeti, mivel sémi anyanyelvű segítői is voltak és tisztában volt a korábbi fordítások eltérő megoldásával és a szavak jelentéseinek a különbségével. Izaiás-kommentárjában így ír: „És Mózessel belépjünk a felhőbe és a homályba, hogy beragyogtassék a mi ábrázatunk, és a héber szerint szarvas legyen az orcánk.”

Az egyháztörténetben aztán többször is előkerül még a kérdés, Sevillai Izidor (556-636) például a szarvakban azt az erőt, fegyvert látta, amivel az ellenség legyőzetik, a két szarv pedig az Ó- és az Újtestamentum szimbóluma. A XII. századtól kezdve az egyházi filozófia a „cornutus” alatt „fénylő”-t, „sugarasan ragyogó”-t ért. Emellett a Septuaginta az ortodox egyházban, valamint a Vetus Latinának a Vulgata melletti párhuzamos megléte lehetővé tette a különböző értelmezések elérését a művészek számára is.

A művészek ábrázolták Mózest szarvakkal vagy anélkül vagy sugárzó vagy nem sugárzó arccal, glóriával és anélkül. A korai ábrázolások között még olyat is találhatunk, ahol fiatal férfiként áll előttünk, amint átvesz az Úrtól a tízparancsolatot.

meister-von-san-vitale-in-ravenna-chormosaiken-in-san-vitale-in-ravenna-szene-moses-erhaelt-die-gesetzestafeln-auf-dem-berge-sinai.jpg

Az Úr átadja a Tízparancsolatot Mózesnek, San Vitale székesegyház mozaikja, Ravenna (VI. század)

Az Úr átadja a Tízparancsolatot Mózesnek, Karoling kori illusztráció (IX. sz.)

A XI-XII. századtól a kéziratokban, illusztrációkon, miniatúrákban általában szarvval szerepel, pont amikor a filozófia inkább a másik értelmezést fogadta el, ugyanakkor széles körben a Jeromos féle Vulgata épp ekkortól vált általánossá.

Mózes a törvényt magyarázza, Bury St. Edmund-i Biblia (1135 körül)

William de Brailes, A zsidók az aranyborjút imádják, Mózes széttöri a törvény tábláit (1250 körül)

Dirc van Delft, Az Úr átadja a Tízparancsolatot Mózesnek (1404-05)

Biblia, Universitätsbibliothek Heidelberg (1441-1449)

Mózes vizet fakaszt a sziklából, Horae ad usum romanum dites Heures Henri II – részlet (16. sz.)

Persze ebben az időszakban is eltért egy kicsit a keleti egyház ábrázolása, ahogy az alábbi ikonon is látható: Mózes ifjúként áll előttünk, szarv vagy ragyogás nélkül.

Mózes és az égő csipkebokor, Loca Sancta ikon (XII. sz.)

A szobrászatban is megjelent a szarv motívuma már Michelangelo előtt is, az alábbi kép a XIV-XV. század fordulóján készült. A szobron található szarv viszont nem a miniatúrák nagyobb szarva, hanem inkább már a Michelangelo által majd alkalmazandó kisebb méretű szarv.

Claus Sluter, Mózes- kút – részlet (1395-1406)

Lorenzo Ghiberti, a reneszánsz egyik zseniális szobrásza, a dombormű nagy mestere élete fő művét alkotta meg a firenzei Szt. János Keresztelőkápolna (Battistero) keleti kapuját elkészítette, 27 évig dolgozott a nagy művön, végül a tervezett huszonnyolc helyett tíz jelenetet alkotott meg. Michelangelo nevezte el Porta del Paradisonak, a Paradicsom kapujának. A domborművek témája az Ószövetség volt, köztük az a jelenet, mikor Mózes átveszi a kőtáblákat.

Lorenzo Ghiberti, Az Úr átadja a Tízparancsolatot Mózesnek (az egész kapu: 1425-52)

A németalföldi Van Eyck alábbi Angyali üdvözletének egyik részlete szintén bemutat két jelenetet Mózes életéből, a megtalálását és amikor megkapja a tízparancsolatot. Mózes itt Jézus előképe. Mindkettejüket királyi vérből származó nő nevelte és mindkettő az Úrral kötött szövetséget is szimbolizálja, a Tízparancsolat átadása az Ószövetséget, Jézus fogantatása pedig az Újszövetséget.

Jan Van Ecyk, Angyali üdvözlet (1434), lent részlet Mózessel (a kép jobb felső sarka)

A XIV. század közepétől az itáliai festészetben már inkább a ragyogás-sugárzás kifejezése volt általános, ha fontos volt hangsúlyozni, Mózes fején sugarakat láthatunk több képen is. Minden bizonnyal itt már az is szerepet játszik, hogy a kritikai szövegkiadások többnyire a „sugárzott” kifejezést használták. Ekkorra már inkább csak a miniatúrákban találkozunk olyan ábrázolással, ahol szarvak szerepelnek.

Andrea da Firenze, Aquinói Szt. Tamás dicsősége (1366-67)

Lorenzo Monaco, Mózes (1408-10)

Érdekes ábrázolás Fra Angelico képe, aki a Krisztus színeváltozásában ábrázolta Mózest, ahogy az „megkövetelt” volt a Biblia szövege alapján , viszont nem teljes alakban áll a képen sem ő, sem a másik Ószövetségi próféta, Illés, hanem csak mellképük látható, ami Fra Angelico szimbolikus ábrázolásának remek példája.

Fra Angelico, Krisztus színváltozása (1437-46), fent részlet a kép bal felső sarkából

Botticelli a vatikáni Sixtus-kápolnában megfestett freskóciklusa maga is többféle ábrázolást választott, attól függően, hogy a történet melyik részét ábrázolta. IV. Sixtus (róla kapta a nevét a kápolna) 1480-ban bízott meg négy firenzei művészt (Ghirlandaio, Roselli, Botticelli és Perugino), köztük Botticellit, a falak dekorálásával, mely Mózes és Jézus életéből tartalmazott jeleneteket. Botticelli Mózes próbatételeit és az Áron ellen lázadók megbüntetését festette meg Mózes életéből. Cosimo Roselli ugyanitt, a Sixtus-kápolnabeli freskóján, a Tízparancsolat átadását szarvak vagy ragyogás nélkül festi meg.

Botticelli, Mózes próbatételei –részlet (1481-82)

Botticelli, Az Áron ellen lázadók megbüntetése – részlet (1481-82)

Cosimo Roselli, Az Úr átadja a Tízparancsolatot Mózesnek – részlet (1481-1482)

A XVI. században gyakorlatilag folytatódott a korábbi gyakorlat, szarv nem jelenik meg az ábrázolásban, inkább a sugárzást ábrázolták, vagy egyáltalán semmit.

Domenico Beccafumi, Mózes összetöri a kőtáblákat (1537)

Paolo Veronese, Krisztus színeváltozása - Mózes a bal felső sarokban (1556)

Agnolo Bronzino, Zsidók átkelnek a vörös tengeren – részlet (1555)

Tintoretto, Az Úr átadja a Tízparancsolatot Mózesnek – részlet (1560)

Talán az egyik legkülönlegesebb és „legmodernebb” ábrázolás Tintorettóé, akinek a kompozíciója elképesztő magabiztossággal alkalmazza a perspektívikus ábrázolást, az alakok változatos rövidülése szinte mozgásba hozza az egész képet, ráadásul a színárnyalatok is a sötétebből a világos fele, a sugárzó Mózeshez vezetik a tekintetet.

Ami a szobrászatot illeti, Michelangelót követően ebben a művészeti ágban is inkább a sugárzást próbálták megragadni.

Domenico Fontana, Mózes (Fontana dell’Acqua Felice, Róma, 1585-88)

Giovanni Maria Morlaiter, Mózes (Santa Maria del Rosario, Velence, 1748-50)

Talán ennyiből is látható volt, hogy a félrefordítás nem biztos, hogy elegendő magyarázat, illetőleg a szövegértelmezés egyszerre elbírja mindkét változatot is, amennyiben allegóriaként tekintünk jelenségre.

Képek forrása

http://www.malerei-meisterwerke.de/images_large/meister-von-san-vitale-in-ravenna-chormosaiken-in-san-vitale-in-ravenna-szene-moses-erhaelt-die-gesetzestafeln-auf-dem-berge-sinai-06663.jpg – San Vitale

http://members.bib-arch.org/publication.asp?PubID=BSBR&Volume=4&Issue=1&ArticleID=9 – Bury Szt edmund

http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b8455903b/f62.item – Karoling

http://art.thewalters.org/detail/37305/the-israelites-worship-the-golden-calf-and-moses-breaks-the-tablets-exodus-321-19-2/ - de Brailes

http://art.thewalters.org/detail/81637/moses-receives-the-ten-commandments/ – van Delft

http://www.metmuseum.org/toah/works-of-art/65.14.1-.4 – Monaco

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/cf/Moses_%26_Bush_Icon_Sinai_c12th_century.jpg/557px-Moses_%26_Bush_Icon_Sinai_c12th_century.jpg – ikon, XII. sz.

http://www.wga.hu/html_m/s/sluter/moses/w_moses6.html – Sluter

http://www.digital-images.net/Images/Florence/Baptistry/Moses_TenCommandments_4200.jpg – Ghiberti

http://gallica.bnf.fr/m/ark:/12148/btv1b8447767x/f91.item.r=Horae%20ad%20usum%20romanum – Horae ad usum romanum dites Heures Henri II

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/f/fb/Annunciation_-_Jan_van_Eyck_-_1434_-_NG_Wash_DC.jpg – Van Eyck