Hogy mi a közös ezekben az épületekben? Annak ellenére, hogy az első és az utolsó megépítése között több mint 2300 év telt el és talán kinézetre nagyon eltérőek, a formanyelv közös.
Parthenon, Athén
Colosseum, Róma
Keleti pályaudvar, Budapest
Mindegyiken megjelenik az oszlop: hol szerkezeti, hol pedig esztétikai szerepben. Az oszlop „az építészetben egy függőleges nyomással bíró épületelemet (boltív, gerendázat, oromzat stb.) megtámasztó, egyúttal annak terhelését a teherhordó talajra átvezető, jellemzően szabadon álló épületpillér, függőleges szerkezeti elem…Az azonos szerkezeti funkciójú, de négy- vagy sokszögű pillérrel szemben az oszlop kör keresztmetszetű.” (WIKIPÉDIA - oszlop). Az oszlopot többnyire három fő részre szokás osztani (az emberi testhez hasonlóan): lábazat, oszloptörzs, fejezet.
Az oszlop elsődleges szerepe ugyan a teherhordás, de már a megjelenésekor sem tudott háttérbe szorulni az esztétikai szerepe: kifejezni a szépséget, kiváltani valamilyen pozitív hatást az épületet szemlélőben (pl. harmóniaérzet). Ami a három fenti épületet összeköti, azok a görögök által kifejlesztett oszloptípusok, a dór, az ión és a korinthoszi oszloptípus, illetve ezek késői változatai.
illusztráció a dór oszlop felépítéséről, Meyers Kleines Konversationslexikon (1892)
Cyclopædia: An Universal Dictionary of Arts and Sciences (1728)
Héphaiszteion, Athén (i.e. 450-425)
A dór oszlop a legrégebbi, az i.e. VII. század második felében alakult ki. Ez a legerőteljesebb hatású, zömök törzs jellemzi, lábazat nélküli, az oszlopfő egyszerű: a terhet fölvevő négyszögletes fejlemezből (abakusz) és az ezalatt lévő elliptikus echinuszból áll ahogy ezt a fenti Héphaisztosznak szentelt templomon is láthatjuk. Ez az oszlop a férfitest arányai szerint készült, a törzse hordószerűen kidudorodott és 16-20 vájatsort is megfigyelhetünk. Az oszlop a gerendapárkányból (architráv), a képpárkányból (fríz) és a koronázópárkányból (geiszon) álló párkányzatot támasztja alá.
Az időben a dór oszlopot követő másik típus a ión oszlop, melyet az oszlopfőn található kettős csigavonal (voluta) azonosít a legjobban, valamikor i.e. 600 körül alakult ki. Mivel ez az oszloptípus a női test arányai szerint épül fel, karcsúbb és kecsesebb és a vájatokból is több van, valamint itt már lábazata is van az oszlopnak.
illusztráció az ión oszlop felépítéséről, Meyers Kleines Konversationslexikon (1892)
Cyclopædia: An Universal Dictionary of Arts and Sciences (1728)
Erektheion, Athén (i.e. 420 körül)
A harmadik típus, a korinthoszi oszlop, melyet állítólag Kallimakhosz, szobrász-építész alakított ki az ión oszlopból. Az oszlopfőn itt akantuszlevelek díszítik az alsó részt, az abakusz (a dór oszlop négyszögletes fejlemeze) sarkait pedig csigavonal zárja le.
illusztráció a korinthoszi oszlop felépítéséről, Meyers Kleines Konversationslexikon (1892)
Cyclopædia: An Universal Dictionary of Arts and Sciences (1728)
Zeusz temploma, Athén (építés kezdete i.e. VI. sz., befejezve i.sz. 132)
Amikor a rómaiak átvették a görögök eredményeit, részben átalakították az oszlopokat. A dór oszlophoz nagyon hasonló a toszkán oszlop, mely a dór oszlopfő egyszerűségét mutatja, az oszloptörzsről elhagyták ugyan a vájatokat, viszont lábazatot kapott, hasonlóan az ión és korinthoszi oszlophoz. Emellett megszületett az ión és a korinthoszi oszlop ötvözete (kompozit oszloprend), ahol a korinthoszi oszlop visszafogottabb csigavonalait az ión oszloprend nagyobb csigavonalai helyettesítették.
illusztráció a három görög oszloprend és a római-korinthoszi oszlop felépítéséről, Meyers Kleines Konversationslexikon (1892)
oszloprendek: toszkán, dór, ión, modern ión, korinthoszi, kompozit – Diderot és d'Alembert, Encyclopédie (1761)
Míg a görög templomok esetében az oszlop szerkezeti szerepet is betöltött, a rómaiaknál egyre többször fordult elő, hogy az oszlop inkább csak díszítésként szerepelt, statikai szerepe nem volt. Megjelentek a féloszlopok is, mint például a Colosseumnál, ráadásul elkezdték a különböző oszloprendeket alkalmazni egy épületen belül (ez az érett klasszikus korban, az i.e. V. század vége felé már a görögöknél is előfordult), a szerkezeti tagolás érzékeltetésére, és így jár el majd ezernyolcszáz év múlva Rochlitz Gyula is a Központi Indóház, vagyis a Keleti pályaudvar tervezésekor.
a különböző emeleteken látható féloszlopok más-más oszloprendet követnek az oszlopfőnél: dór-ión-korintoszi, alulról fölfelé – Colosseum (i.sz. 70-80)
a főbejárat kapujánál, a földszinten dór, az oldalépület első emeletén ión, a kapu második emeletén korintoszi oszlopok – Keleti pályaudvar (1883-84)
Mikor a reneszánsz kor kezdetén egyre többet jártak a romok közé Itália-szerte, egyrészt ihlet végett, másrészt tanulni vágyásból, a megfigyeléseket felhasználták a munkáikban. Ráadásul 1414-ben a humanista Poggio Bracciolini „újrafelfedezte” Vitruvius római építész téziseit az építészetről (De Architectura), ezzel újabb lökést adva a kibontakozóban lévő reneszánsz építészetnek. Filippo Brunelleschi, Leon Battista Alberti voltak az elsők, abban a hosszú sorban, akikre hatott a vitruviusi elmélet, akár közvetlenül, akár közvetve. Vitruvius szerint az épületnek három fő követelménye (erénye) van: firmitas – vagyis megfelelő statikai kialakítás, utilitas – hasznos legyen, venustas– szép legyen. Vitruvius szerint az építészet a természet utánzása, ahogy a méhek és a madarak is megépítik a fészküket, úgy az emberek is épületeket emelnek, ami megóvja őket az elemek dühétől. A görögök az építőművészetük tökéletesítése közben alakították ki a három oszloprendet, melynek alapja a legnagyobb műalkotás, az ember volt. Ez a gondolatmenet vezetett el Da Vincinek az arányokkal és a harmóniával foglalkozó tanulmányrajzához, ahol a négyszög és a kör a kozmikus rend alapvető formái.
A Vitruviánus ember, Leonardo da Vinci (1492 körül)
A következő alkalommal kiderül, hogyan élesztették újjá a XV. századtól az ókori formakincset, és hogyan értelmezték át azt a korszellemnek megfelelően.
Képek
http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Parthenon.jpg
http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Colosseum_in_Rome-April_2007-1-_copie_2B.jpg
http://hu.wikipedia.org/wiki/Keleti_p%C3%A1lyaudvar
http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Schema_Saeulenordnungen.jpg
http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Table_of_architecture,_Cyclopaedia,_1728,_volume_1.jpg
http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Temple_of_Hephaestus_in_Athens_01.JPG
http://www.akropolis.gr/en/bilder/web/akropolis-42.jpg
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/b/b0/Attica_06-13_Athens_25_Olympian_Zeus_Temple.jpg
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/6/6a/Classical_orders_from_the_Encyclopedie.png
https://40.media.tumblr.com/850e7f072eabde1dddf407e02ac76aaa/tumblr_n46feoHfHg1rn32e0o1_540.jpg
http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Da_Vinci_Vitruve_Luc_Viatour.jpg
Források
http://hu.wikipedia.org/wiki/Oszloprend
http://hu.wikipedia.org/wiki/Oszlop
http://hu.wikipedia.org/wiki/Oszlopf%C5%91
http://enciklopedia.fazekas.hu/tarsmuv/gorog.htm
http://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%A9phaiszteion
http://en.wikipedia.org/wiki/Temple_of_Athena_Nike
http://hu.wikipedia.org/wiki/Erekhtheion -
http://en.wikipedia.org/wiki/Temple_of_Olympian_Zeus,_Athens
http://en.wikipedia.org/wiki/Temple_of_Hera,_Olympia
http://en.wikipedia.org/wiki/Second_Temple_of_Hera_(Paestum)
http://hu.wikipedia.org/wiki/Parthen%C3%B3n
http://en.wikipedia.org/wiki/Vitruvius
http://www.tribunesandtriumphs.org/roman-architecture/roman-columns.htm -
http://www.lookingatbuildings.org.uk/styles/classical/the-orders/doric-and-tuscan.html
http://www.doric-column.com/glossary_classical_architecture.html
http://www.essential-humanities.net/art-supplementary/classical-orders/
http://www.thecultureconcept.com/circle/the-classical-orders-of-architecture-landmark-engravings
http://www.visual-arts-cork.com/architecture/renaissance.htm
