Kevés olyan irodalmi mű van, ami széles körben ismert és egyben évszázadokon keresztül ihletője a művészetnek is. Dante Komédiája ilyen. Babits, Dante egyik méltán elismert hazai fordítója, így ír az 1939-es kiadás "Figyelmezető az olvasóhoz" részben:
"Munkáját a »középkor lexikonának« nevezik: egész külön világ az egymagában. De nemcsak e páratlan gazdagság teszi ezt az olvasmányt nehézzé: egy távoli század idegen tudásanyaga, melyet a költő művében felhalmoz s melyhez hasonlót olvasóiban föltételez."
Bár Firenze volt univerzumának középpontja, szeretve gyűlölt hazáját már 1301-ben el kellett hagynia Danténak, ekkor két évre száműzték és hatalmas összegű bírságfizetésre kötelezték. Talán ekkor még nem gondolta, hogy soha többet nem térhet vissza, ugyanis mikor 1302. márciusában nem jelent meg az idézésen, távollétében máglyahalálra ítélték, élete hátralévő részét száműzetésben töltötte. Halála után már Boccaccio megkezdte a legenda építését, így a reneszánsz idejére már Firenze is visszafogadta kegyeibe a költőt, bár az ítéletet csak egy 2008-ban, majd hétszáz évvel halála után született egy visszavonó határozat Firenze Városi Tanácsában.
Domenico di Michelino freskója a firenzei Santa Maria del Fiore katedrálisban (1465)
A Színjátékot, melyhez az 'Isteni' jelzőt Giovanni Boccaccio toldotta hozzá, 1306 őszén kezdte el írni, és 1321-ben fejezte be nem sokkal halála előtt. Szokása volt, hogy az elkészült részeket elküldte egy barátjának, aki az érdeklődők részére másolatot készített. Állítólag a Paradicsom utolsó tizenhárom éneket azonban nem küldte el halála előtt. Fiai, akik gondozni szerették volna atyjuk hagyatékát, kétségbeesve keresték égen-földön a Paradicsom hiányzó részét, mígnem a legenda szerint egy éjszaka Jacopo álmában megjelent Dante, aki megmutatta fiának azt a szobát, ahol aludni szokott, a falra mutatott, hogy amögött lesz a hiányzó rész. Másnap elmentek a házba, ahol egy szőnyeg mögötti kis ablakban volt a kézirat.
A mű száz énekből (canto) áll, ami úgy oszlik három nagy egységre (cantica), hogy ezek témái a Pokol, a Purgatórium, és a Paradicsom, egy allegórikus utazás a megváltás felé. A bevezetésen kívül mindegyik rész 33-33 (összesen 99) éneket foglal magában. A számmisztika Dante egyik kedvelt területe, a három, mint a szentháromság szimbóluma végig áthatja a művet.
MS Trivulziano 1080 kézirat, 1337-ből az Isteni színjáték kezdő soraival
Lucifer ábrázolása egy XIV. századi kéziraton
Már a nyomtatás megjelenése előtt is több kiadást élt meg a mű, habár sajnos Dante kézírásával semmilyen kézirat nem maradt fenn az Isteni színjátékról
Az alábbi XIV. századi kézirat iniciáléjában azt a részt látjuk, amikor Dante találkozik a három bestiával, a sötét erdőben, majd pedig megjelenik Vergilius. A párduc, az oroszlán és a nőstényfarkas jelentése valószínűleg önmagában is többértelmű. Jelentheti a bűnök fajtáját: kéjvágy, erőszak, kapzsiság, de jelenheti az irigységet, kevélységet és a fösvénységet is, a nőstényfarkas utalhat Rómára is. Külön érdekesség, hogy az Ószövetségben Jeremiás könyve 5:6 ugyanezt a három állatot említi: "Azért leteríti őket az erdőből kijövő oroszlán, elpusztítja őket a pusztai farkas; párduc ólálkodik városaiknál, széttépi, aki csak kijön onnan. Mert sokszor vétkeztek, súlyosan tévelyegnek."
XIV. századi kézirat iniciáléja
Spanyol Nemzeti Könyvtár tulajdonában álló kézirat (XIV. század)
Viszonylag hamar megjelentek Dante víziói a festők ecsetjein is. A firenzei Santa Maria Novella templomban található Strozzi kápolnában Nardo di Cione festette meg az egyik legkorábbi variációját a Dante által felvázolt monumentális pokollátomásnak. A kápolna az utolsó ítélet témakörét dolgozza fel, három falán megjelenítve az utolsó ítéletet, a poklot, és a mennyországot.
Nardo di Cione, A pokol, Santa Maria Novella - Strozzi kápolna (1354-57)
A fenti freskó egyik részletén kentaurok nyilazzák a bűnösöket a VII. körben, akik megpróbálnak kitörni a vérfolyóból.
Nardo di Cione, A pokol, Santa Maria Novella
Strozzi kápolna; részlet (1354-57)
Egyes kéziratok kifejezetten művészi szintre emelték az illusztrációt. A firenzei Bartolomeo di Fruosino például az előbbi freskó alapján ábrázolta a párizsi Nemzeti Könyvtárban található kéziraton a poklot. Mindkét esetben jól kivehetők a körök a különböző bűnöknek, a pokol legalján Luciferrel, akinek három feje van, s három szájával tépi a három legfőbb árulót: Júdást, aki Jézust árulta el, valamint Brutust és Cassiust, akik Julius Ceasar gyilkosai.
Bartolomeo di Fruosino, kézirat részlete a pokollal (1430-35)
Az első nyomtatásban megjelent kiadás 1472-ből való, Foligno-ban adta ki a német származású Johann Neumeister a Színjátékot, amit még ugyanabban az évben követett egy mantovai és velencei kiadás.
Johann Neumeister ősnyomtatványa (1472)
Sandro Botticelli az elsők között volt, aki átfogó illusztrációt készített a Színjátékhoz, illetőleg kommentárt is írt a mű egy részéhez. Rajzai folyamatosan változnak, egyre magasztosabb, könnyebb lesz a kompozíció, ahogy tartunk a pokolból a paradicsom felé.
Sandro Botticelli, a Pokol illusztrációja - 23. ének, hipokriták ólomcsuhában (1480-1495)
Sandro Botticelli, a Purgatórium illusztrációja - 31. ének, Beatrice felfedi fátylát (1480-1495)
Sandro Botticelli, a Paradicsom illusztrációja - 29. ének, angyalok teremtése (1480-1495)
A Paradicsom második énekében, ahol Beatrice elmagyarázza a Hold foltjainak eredetét, az illusztráción megjelenik a földközpontú világkép a bolygók szféráival a koncentrikus körökben. Kopernikusz hét éves, mikor Botticelli hozzálát a munkához, de fő művét, ami ugyan elkészült már korábban is, de végül csak 1543-ban adták ki, a De Revolutionibus Orbium Coelestiumot. Petrus Apianus Cosmographiája éppen ezért még 1524-ben is ennek megfelelően a ptolemaioszi világképet ábrázolja.
Sandro Botticelli, a Paradicsom illusztrációja - 2. ének, a Hold foltjai (1480-1495)
Petrus Apianus, Cosmographia (1524)
Botticelli készített a pokolról egy "keresztmetszeti térképet" is, hasonlóan a korábbi illusztrációkhoz, ezen is jól láthatók a különböző körök.
Sandro Botticelli, a Pokol térképe (1480-90)
A velencei humanista és a nyomtatás történek egyik kiemelkedő alakja, a kurzív, vagyis italikus betűtípus atyja, Aldus Manutius (Aldo Manuzio) több kiadásban is terjesztette Dante művét. A nyomtatás kezdeteitől próbáltak a kiadók illusztrációkat is biztosítani az olvasóknak. Manutius az 1515-ös kiadásban ábrázolta a pokol keresztmetszetét, a pokol bűneinek és a hét halálos bűnnek a csoportosítását ezzel segítve Dante univerzumának megértését.
Aldus Manutius, Isteni színjáték - a pokol felépítése (1515)
A purgatórium hegyének hét körében a keresztény erkölcstan hét fő bűnétől (Dante értékelésében az alábbi sorrendben: kevélység, irigység, harag; jóra való restség, fösvénység, torkosság, bujaság) tisztulnak a lelkek.
Aldus Manutius, Isteni színjáték - a hét fő bűn (1515)
Jan van der Straat, a Flandriából származó művész 1550-ben érkezett meg Firenzébe. Választott hazájában aztán Giovanni Stradano néven ért el sikereket, többek között a Színjáték illusztrációival. Erőteljes, expresszív metszetei a poklot talán eddig a legsötétebb, legsivárabb verzióban hozzák elénk.
Giovanni Stradano, a Pokol illusztrációja - 8. ének, Flégiász a Sztüx révésze (1587)
Giovanni Stradano, a Pokol illusztrációja - 34. ének, Lucifer (1587)
Giovanni Stradano, a Pokol illusztrációja - 23. ének, hipokriták ólomcsuhában (1587)
A későbbi évszázadok felé fordítva tekintetünket, még három állócsillag alkotásait szeretném bemutatni. Az első, a rézmetsző és költő William Blake. Dante illusztrációi (akárcsak egyéb művei) néha akár a szürrealizmus és a szimbolizmus megelőlegezései is lehetnének, formanyelvük annyira haladó.
William Blake, a Pokol illusztrációja - 31. ének, Anteusz (1824-27)
William Blake, a Pokol illusztrációja - 34. ének, Lucifer (1824-27)
William Blake, a Purgatórium illusztrációja - 31. ének, Beatrice felfedi fátylát (1824-27)
Gustav Doré a XIX századi francia művészetkiemelkedő alakja, illusztrációi a Bibliától a Színjátékon át a Don Quijotéig számtalan művet tettek emlékezetesebbé.
Gustav Doré, a Pokol illusztrációja - 8. ének, átkelés a Sztüxön (1861)
Gustav Doré, a Purgatórium illusztrációja - 9. ének, Dante álma (1868)
Gustav Doré, a Paradicsom illusztrációja - 31. ének, az Empíreum (1868)
Dalí, aki magát tekintette a szürrealizmusnak, 1957-ben kapott az olasz kormánytól megbízást az Isteni színjáték illusztrációinak elkészítésére, amit a költő születésének 700 éves évfordulójára terveztek kiadni, kiállítani. Anikor kiderült a megbízás, hogy egy spanyol kezébe adják ezt a megtiszteltetést, hatalmas közfelháborodás keletkezett. Végül a megbízást visszavonták, de ez Dalít nem tántorította el az alkotástól. Dalí összetéveszthetetlen stílusa ebben az esetben színes xilográfiákon köszön vissza, végig egyfajta emelkedettséget, ünnepélyességet sugároznak a képek.
Salvador Dalí, a Pokol illusztrációja - 1. ének, az utazás kezdete (1960)
Salvador Dalí, a Purgatórium illusztrációja - 1. ének, önvizsgálat (1960)
Salvador Dalí, a Paradicsom illusztrációja - 14. ének, Krisztus megjelenik Danténak (1960)
A teljességre törekedni nem lehet Dante Isteni színjátékával kapcsolatosan semmilyen téren sem. A nyugati kultúra egyik legcsodálatosabb alkotása, ahogy Jorge Luís Borges írta: "olyan mű, amit mindannyiunknak olvasnunk kell".
Források
http://hu.wikipedia.org/wiki/Dante_Alighieri
http://mek.oszk.hu/11800/11876/pdf/11876ocr.pdf
http://en.wikipedia.org/wiki/Divine_Comedy
http://www.italnet.nd.edu/Dante/text/1472.foligno.html
http://www.italnet.nd.edu/Dante/text/Title_Pages.html
http://danteworlds.laits.utexas.edu/prologue.html
http://erettsegi.org/olasz-kozepkor-dante/
http://www.wga.hu/html_m/b/bartolom/fruosino/
http://www.cabinetmagazine.org/issues/30/scafi.php
http://www.worldofdante.org/gallery_botticelli.html
http://physics.weber.edu/schroeder/ua/BeforeCopernicus.html
http://en.wikipedia.org/wiki/Stradanus
https://trueoutsider.wordpress.com/2013/06/07/stradanos-inferno/
http://www.italnet.nd.edu/Dante/text/1515.venice.html
http://www.blakearchive.org/exist/blake/archive/work.xq?workid=but812&java=no
http://www.openculture.com/2012/06/salvador_dalis_101_illustrations_of_dantes_divine_comedy.html
http://toscanaper.me/2011/07/la-divina-commedia-con-dali-in-maremma/
Képek:
http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Michelino_DanteAndHisPoem.jpg
http://en.wikipedia.org/wiki/File:MS_Trivulziano_1080_incipit.jpg
http://40.media.tumblr.com/3b1a7e2a91e23f53ad5592f35bbe291d/tumblr_migy7uO7XI1s42uk2o1_1280.jpg
http://www.hs-augsburg.de/~harsch/italica/Cronologia/secolo14/Dante/dan_d000.html
http://bdh-rd.bne.es/viewer.vm?id=11283&page=6
http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b52000462v/f11.zoom.r=Horae
http://www.wga.hu/html_m/n/nardo/strozzi/3north.html
http://www.wga.hu/html_m/b/bartolom/fruosino/dante1.html
http://www.italnet.nd.edu/Dante/images/tp1472/1472-inf1.jpeg
http://www.worldofdante.org/pop_up_query.php?dbid=I072&show=more
http://www.worldofdante.org/pop_up_query.php?dbid=I355&show=more
http://www.worldofdante.org/pop_up_query.php?dbid=I391&show=more
http://www.worldofdante.org/pop_up_query.php?dbid=I364&show=more
http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Ptolemaicsystem-small.png
http://www.italnet.nd.edu/Dante/images/tp1515/1515.wc1.150dpi.jpeg
http://www.italnet.nd.edu/Dante/images/tp1515/1515.wc3.150dpi.jpeg
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/6/68/Stradano_Inferno_Canto_08.jpg
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/3/39/Stradano_Inferno_Canto_34.jpg
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/7/7d/Stradano_Inferno_Canto_23.jpg?uselang=hu
http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Beatrice_Addressing_Dante_(by_William_Blake).jpg
http://www.wikiart.org/en/gustave-dore/the-inferno-canto-8-1
http://www.wikiart.org/de/gustave-dore/the-empyrean
http://www.worldofdante.org/pop_up_query.php?dbid=I297&show=more
http://www.williambennettmodern.com/artists/dali/pieces/XL/DALI1016.jpg
https://sites.dartmouth.edu/library/2014/08/29/dali-psychoanalysis-dantes-divine-comedy-2/
http://cdn3.volusion.com/qxeml.tmbzn/v/vspfiles/photos/5450-2.jpg