2016. március 12. írta: PekZo

Marco Polo: a mesés kelet meséi

Marco Polo neve viszonylag közismert, számos játékfilm és filmsorozat dolgozta fel utazásának történetét. A róla szóló mű, "A világ leírása avagy Marco Polo utazásai", vagy ahogy az utazások krónikáját hamarosan emlegették, "Il Milione" (Az egymillió) néven lett ismert. Ez utóbbi megnevezésre két magyarázat is létezik, az egyik szerint a család, hogy a többi velencei Polo (jelentése: Pál) családtól megkülönböztesse magát az Emilione nevet is használta, ennek torzulása a Milione. A kevésbé hízelgő magyarázat szerint a megnevezés az útleírásban található hazugságok számára utal.

Csodálatos meséit már kortársai is kétségekkel fogadták, a közelmúltban is előállt egy kutatócsoport azzal az elmélettel, hogy a leírások egy része alapján valószínű, hogy csak hallomásra alapozott Polo. Igaz olyan kutató is van, aki szerint például a kínai sóhivatal eljárásának egyes részletei pont arra engednek következtetni, hogy első kézből származó információkról van szó. Az mindenesetre tagadhatatlan, hogy hatása óriási volt a későbbi korokra, Tengerész Henrik és Kolombusz is olvasta az Il Milionét, az utóbbi szorgos jegyzetei máig fennmaradtak.

Le Livre des merveilles - a Csodák könyve

(BNF Fr2810 kézirat f. 1r - XV. sz eleje)

az "Il Milione" kéziratának egy másolata a XV. század elejérőlKolombusz "Il Milione" példánya, jegyzetekkel a margóján

Marco Polo 1254-ben született Velencében vagy a dalmát tengerparton található Curzola (Korčula) városában. A kereskedőcsalád bevételei elsősorban a Bizánccal folytatott kereskedelemből származtak, ami ekkor a keresztesek és Velence vezetésével létrehozott Latin Császárság fővárosa volt. Mikor Niccolò (Marco apja) és Maffeo (Marco nagybátyja) 1260-ban útra kelt, csak rövid ideig időztek Konstantinápolyban, egy év múlva csúfos véget ért a Latin Császárság, Palailogosz Mihály bizánci császárrá nyilvánította magát, a velenceieket megvakíttatta és lakónegyedüket felgyújtotta. A fivérek ekkor már útban voltak kelet felé, ahol végül egészen Kubiláj kán udvaráig jutottak 1265-ben és a selyemúton tértek vissza Akkóba 1269-ben, ekkor már mint a kán pápához küldött követei voltak úton, innen utaztak haza Velencébe, ahol két évet töltöttek, majd 1271-ben újra útra keltek, ezúttal már Marco társaságában.

A történet szerint a három Polo úticélja ismét Kína volt. Át a Kilikiai Örmény Királyságon, Örményországon és Grúzián, át Bagdadon, az Ilhánida Birodalmon, keresztül a Pamír fennsíkjain és a Takla-Makán sivatagán, a Sárga-folyó folyását követve egészen Shangtuig, Kubiláj kán nyári palotájáig, ahova 1275-ben érkeztek meg. Itt a kán szolgálatába szegődtek, Marco Polo egyfajta utazó nagykövet lett és adóellenőr, bejárta Kínát, egészen Indokínáig jutott, végül közel húsz év után döntöttek a távozás mellett, amiben alighanem Kubiláj kán hajlott kora is közrejátszott. A hazafelé úton azokat a perzsa követeket kísérték el, akik a hercegnő kezéért érkeztek, velük, a Dél-kínai-tengeren az Indokínai- és Maláj-félszigetet megkerülve, India partjai mentén érkeztek Hormuzba, de a leendő férj időközben eltávozott az élők sorából, örököséhez, így Gázán kánhoz adták Kököcsin hercegnőt. Ezek után szárazföldön a fekete-tengeri Trapezuntig mentek, majd onnan hajóval tértek haza, Velencébe 1295-ben.

Marco Polo utazásainak útvonala

Genova Velence ősi ellensége volt, a hazatért Marco 1298-ban felfegyverzett gályával indult az aktuális háborúba ellenük, de fogságba került. Itt találkozott a pisai Rusticianoval (vagy Rustichello), aki papírra vetette kalandjait, ami hamarosan önálló életre kelt, és ha a kortársak nem is feltétlenül forgatták elmélyülten a XV. században több másolat is készült a kéziratból, illetőleg illusztrált kéziratok is készültek, remekbe szabott képekkel. A következőkben egy XV. századi, a Francia Nemzeti könyvtárban található, 2810-es sorszámot viselő, több más utazó (pl. Odoric de Pordenone, Guillaume de Boldensele, Jean de Mandeville, Riccoldo da Monte di Croce) történetét is tartalmazó kéziratnak a "Marco Polo, Le Livre des merveilles" részének képeiből látható egy válogatás.

A kézirat első néhány folióján "végigszalad" a sok utazás lényeges pontjain a történet, egészen addig, hogy hazabocsátásukat kérik a kántól Polóék.

BNF Fr2810 kézirat f. 2r - Niccolò és Maffeo megérkezik Bokharába BNF Fr2810 kézirat f. 2v - Niccolò és Maffeo Kubiláj kán előtt ldm-003r-a-kan-kovetsegbe-kuldi-a-fivereket-a-papahoz.jpg BNF Fr2810 kézirat f. 3r - a kán követségbe küldi a fivéreket a pápáhozBNF Fr2810 kézirat f. 3v - menlevélül szolgáló aranytáblát kapnak a fivérekBNF Fr2810 kézirat f. 4r - újra útrakelnek a fivérek, immár MarcovalBNF Fr2810 kézirat f. 5r - a fivérek átadják a pápa ajándékait a kánnakBNF Fr2810 kézirat f. 6r - majd húsz év után hazabocsájtásukat kérik a kántól Marco Polóék

A prológust követően kezdődik a részletes beszámoló az útjuk során történt vagy megtudott eseményekről. A beszámolók egy része valóságos eseményeket örökít meg, van amiről ma már első hallásra is eldönthető, hogy nem sok köze van a valósághoz (pl. a künokephaloszok, a kutyafejűek népe), más események pedig a valóság és a fikció mezsgyéjén tartózkodnak (János pap probléma). Alighanem ez igazából nem is feltétlenül lényeges, ami fontos inkább, az a történetek szerteágazósága, csodakamrába való gazdagsága, és az az ihlet, amit a későbbi korok utazóinak adott.

BNF Fr2810 kézirat f. 9r - Alau bezáratja Baudasz kalifáját a kincseivel (Első könyv, 6. fejezet)BNF Fr2810 kézirat f. 10v - A foltozóvarga imája megmozdítja a hegyet (Első könyv, 10. fejezet)BNF Fr2810 kézirat f. 11v - A háromkirályok (Első könyv, 13. fejezet)BNF Fr2810 kézirat f. 14v - Hormosz városa (Első könyv, 19. fejezet)BNF Fr2810 kézirat f. 17r - Hogyan tette a Hegyi Öreg aszaszinjait bátorrá és engedelmessé (Első könyv, 24. fejezet)BNF Fr2810 kézirat f. 25v - Dzsingisz kán koronázása (Első könyv, 47. fejezet)BNF Fr2810 kézirat f. 27r - Dzsingisz kán halála (Első könyv, 50. fejezet) ldm-029v-szornyek-blemmu-szkiapod-kuklopsz-merkites-foldjen.jpg BNF Fr2810 kézirat f. 27r - A Karakoron mögötti síkság különböző részei

(Első könyv, 56. fejezet, a képen balról: blemmü, szkiapod, küklopsz )

BNF Fr2810 kézirat f. 31v - A nagy kán vadászaton (Első könyv, 61. fejezet)BNF Fr2810 kézirat f. 33r - Naján lázadása Kubiláj ellen (Második könyv, 2-5. fejezet)BNF Fr2810 kézirat f. 37r - Kubiláj palotája (Második könyv, 10. fejezet) BNF Fr2810 kézirat f. 39r - Kubiláj lakomája (Második könyv, 13. fejezet) ldm-042r-oroszlanokrol-leopardokrol-hiuzokrol-melyeket-a-kan-vadaszatra-tanittat.jpg BNF Fr2810 kézirat f. 42r - oroszlánok, leopárdok és hiúzok, melyeket a kán vadászatra taníttat (Második könyv, 18. fejezet) BNF Fr2810 kézirat f. 42v - Kubiláj vadászkiránduláson (Második könyv, 20. fejezet)BNF Fr2810 kézirat f. 45r - Kubiláj kán és a szerderfa kérgéből készült papírpénz (Második könyv, 24. fejezet)BNF Fr2810 kézirat f. 49r - Híd a Puliszangin-folyón (Második könyv, 35. fejezet)BNF Fr2810 kézirat f. 45r - Kacsanfu kereskedővárosa (Második könyv, 40. fejezet)BNF Fr2810 kézirat f. 52v - Tebet lányai (Második könyv, 45. fejezet) ldm-054r-gaindutartomany-gyongyhalaszat-turkizbanyaszat.jpg BNF Fr2810 kézirat f. 54r - Gyöngyhalászat és türkizbányászat Kainduban (Második könyv, 47. fejezet)BNF Fr2810 kézirat f. 55v - Karadzsan tartomány kígyói (Második könyv, 49. fejezet)BNF Fr2810 kézirat f. 67r - Kinszé városa (Második könyv, 76. fejezet)BNF Fr2810 kézirat f. 72r - Zipangu elfoglalása (Harmadik könyv, 3. fejezet)BNF Fr2810 kézirat f. 74v - Kannibálok Férlek királyságában (Harmadik könyv, 9. fejezet)BNF Fr2810 kézirat f. 76v - Kutyafejűek Angamanain szigetén (Második könyv, 40. fejezet)BNF Fr2810 kézirat f. 80r - Isteneknek szentelt lányok Mábár tartományban (Harmadik könyv, 16. fejezet)BNF Fr2810 kézirat f. 83r - Lar királya gyöngyöket vásárol (Harmadik könyv, 19. fejezet)BNF Fr2810 kézirat f. 84r - Borsszüret Koilumban (Harmadik könyv, 22. fejezet)BNF Fr2810 kézirat f. 86v - Kereskedők Indiában (Harmadik könyv, 27-28. fejezet)BNF Fr2810 kézirat f. 88r - Elefántra vadászó griffmadarak a déli szigeteken (Harmadik könyv, 33. fejezet)BNF Fr2810 kézirat f. 91r - Eser városa, ahol annyi a hal, hogy az állatok is azt eszk (Harmadik könyv, 37. fejezet)