Franciaország királyának lenni nagy felelősség. Tudta ezt Mazarin bíboros is, aki a gyermek Lajos, ezen a néven tizennegyedik francia király, nevelésének egyik fő letéteményese volt. Abban, hogy a történelembe Napkirályként vonult be az uralkodó, szerepet játszott egy játékkártya-készlet is, amit a bíboros kérésére az olasz Stefano della Bella készített Jean Desmarets de Saint-Sorlin akadémikus irányítása mellett a gyermekkirály részére.
XIV. Lajos gyermekként (Gilles Rousselet metszete, 1645-50)
XIV. Lajos az önálló uralkodása kezdetekor 1661-ben (Charles Le Brun festménye)
Carlo Dolci, Stefano della Bella arcképe (1631)
Jean Desmarets de Saint-Sorlin (XVII. századi metszet)
A tanító célzatú kártyák története mindössze másfél-két évszázadra nyúlt vissza a XVII. század közepén. Az első ismert kísérletnek Vittorino da Feltre humanistának az ábécével kapcsolatosan megfogalmazott javaslatát tekinthetjük, aki az ábécé tanítását javasolta olyan kártyákkal tanítani, amiken a betűk rajzos formában, színes kártyákon jelennek meg.
A XVI. század elején az elzászi Thomas Murner is próbálkozott hasonlóval. A Krakkói egyetemen állította össze diákjai számára a Chardiludium logicae nevű gyűjteményt, később egy könyvet is írt a módszeréről Logica Memorativa címen, ezek a kártyák a logika tantárgy elsajátítását segítették.
A Logica memorativa címlapja 1509-ből
Szintén figyelmet érdemelnek Christian Wechel párizsi nyomdász kártyái, aki a ma a British Museumban őrzött kártyákat 1544-ben adta ki, témája a latin szerzők művei volt. Az ötvenkét darabból álló gyűjtemény négy "színben" Ovidius (Cupido jelképezi erotikus versei miatt), Horatius (lant vagyis líra jelképezi mint költőt), Seneca (kecske jelképezi mint tragédiaírót a görög tragos-kecske szóból) és Plautus (őt egy malomkő jelképezi, ennek eredetére azt hozva fel, hogy évekig dolgozott egy malomban) műveihez ad kapaszkodót. A királyok a pakliban maguk az írók, a királynő pedig az adott műfajhoz rendelt múzsa: Erató, Terpszikhoré, Melpomené és Thaleia.
Christian Wechel játékkártyái, Ovidius (1544)
Meg kell még említenünk a libajátékot (gioco dell'oca olaszul, franciául jeu de l'oie) is a történeti felvezetésnél, ami a szintén alkalmas volt pedagógiai célok megvalósítására, bár a kultúrtörténet idővonalának autópályáján másik sávban haladt ugyan, de ebben a korban született (egyesek szerint újjászületett) és terjedt el ez is, hatást gyakorolva a játékkártya ötletére is. Az eredeti verziójában a XVI. század második felében tűnt fel a ma is ismert táblajátékok büszke felmenője, a toszkán nagyherceg I. Ferenc valamikor az 1580-as években küldött egy példányt az "új és nagyon élvezetes" játék egy példányából II. Fülöp spanyol királynak, de hamar elterjedt egész Európában, így Franciaországban is. A játék lényege, hogy egy táblán spirálformában 63 mező található, amin a játékosok bábui a két hatoldalú dobókocka által meghatározott szám alapján közlekednek a végcél felé. A táblán található néhány különleges mező (liba, híd, börtön, csontváz stb.), amire lépve a mezőn látható kép alapján előre vagy hátra helyezik a játékos bábuját vagy kimarad egy vagy több dobásból. Az eredeti verzió mellett hamar számos tematikában jelentek meg változatai (kozmológia, heraldika, erődök stb.) a játéknak, Franciaországban XIII. Lajos is szívesen játszott vele, állítólag La Rochelle ostrománál is ezzel múlatta az időt.
Estienne Vouillemont és Pierre Séguier, a szférák játéka vagy másnéven Tycho Brache univerzumának játéka (1661-71)
A XIV. Lajos számára készült kártyák ezen történelmi háttér előtt születtek meg. Saint-Sorlin már Richelieu bíboros kegyét is élvezte, és mint a Francia Akadémia egyik első tagja, aktívan részt akart venni a királyság életében tanácsadóként, íróként, alkotóként. A kártyák 1644-45-ben készültek, négy nagy téma köré csoportosítva: Franciaország királyai, híres királynők és királynék, földrajz, illetve mitológia. Ez utóbbi Ovidius Átváltozások című műve alapján készült. A tehetséges firenzei Stefano della Bellára várt a képi megjelenítése a programnak, ami úgy épült föl, hogy a kártyákon fent egy kis kép ábrázolta az adott témát, személyt, országot; alatta pedig néhány sor szöveg foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat vele kapcsolatban. Persze a kártyák, lévén nevelő célzattal készültek, magukban hordoztak olyan értékítéleteket is, amik a kor francia királyának elengedhetetlenek voltak ahhoz, hogy felcseperedvén a Napkirály váljon belőle.
A kártyák hamar nagy népszerűségre tettek szert, több kiadást megértek odahaza is, sőt még a határokon túl is, német nyelvterületen is elterjedt. Az alábbi német kiadás dátumánál az 1644-70 közötti időszak szerepel.
Johann Andreas Endter - Wolfgang Endter, ifj.; Die Poetische oder Mÿthologische Spielkarten (1644-70)
A következőkben egy válogatás látható a Bella-féle kártyák négy témájából, a képek alatt a képen lévő szöveg fordításával.
Jeu de la géographie - földrajz
Európa - A legkisebb, de az első földrész, termékenységéről, értékeiről, előzékenységéről, tudományáról nevezetes, valamint számos népeiről, és arról, hogy a kereszténység székhelye. Északra helyezkedik el, a hideg és mérsékelt zóna alatt.
Franciaország - Másnéven Gallia, a Pireneusok, az Alpok, a Rajna és a tenger határolja, tartományai: Ils-deFrance, Pikárdia, Normandia, Bretagne, Poitou, Guyenne, Languedoc, Provence, Dauphiné, Burgundia, Champagne, de ide értjük Franche Comtét, Lotaringiát és Flandriát is. Fő városai: Párizs, Rouen, Orleans, Lyon, Metz, folyói: Szajna, Loire, Garonne, Rhone.
Itália - Kellemes és termékeny, másnéven a világ úrnője, Franciaországtól és Németországtól az Alpok választja el, egyébként a tenger veszi körbe. Városai: Róma, Firenze, Nápoly, Velence, Padova, Párma, Piacenza, Milano, Mantova, Genova, Torino, Cazal (Casale Monferrato). Folyói: Pó, Tiberisz, Arno, Mince (Mincio), Tesin (Ticino). Hegy: Appeninek
Magyarország: Erdéllyel együtt a Dunán innen és azon túl helyezkedik el, Horvátország, Szerbia, Lengyelország, Oroszország, Havasalföld és Moldávia között. Termékeny. Városai: Buda, Belgrád, Esztergom. Folyói: Duna, Száva, Dráva
Afrika: A világ második földrésze, középen, a forró égöv alatt helyezkedik el. Országai terméketlenek, gyéren lakottak, kivéve a partok mentén és néhány másik helyen. Lakói feketék vagy barnák.
Egyiptom: Termékeny, Asszuántól Alexandriáig nyúlik el, onnan ahol a Nílus kettéágazik odáig hogy hét ágra válik a Földközi-tengernél, Kairó a fővárosa
Mauritánia Tingitana: Kellemes és termékeny, az Atlasz-hegység és az Atlanti-óceán között terül el. A Marokkói királyság és Fez városa tartozik ide, Fez és Marrákes a két fő városa.
Amerika: A negyedik földrész, 150 évvel ezelőtt fedezték fel, Nyugat-Indiák vagy Újvilág néven is ismerik. Nyugat felé található, két nagy része van, Mexikói-Amerika és Perui-Amerika, valamennyi éghajlati zónára kiterjed.
Brazília: Termékeny tartomány, két nagy folyó, a Maragnon és a La Plata között, nyugatról Peru határolja, keletről az óceán. Gazdag erdőségekben. Városai: Pernambuco, Cabo de Santo Agostinho, Salvador és öblök minden szent nevével.
Mexikó: Új-Spanyolország, Amerika legszebb tartománya. Északon a Kaliforniai-öböltől, másnéven vörös tengertől a Mexikói-öbölig és a Yucatánig terül el. Városai: Mexikó, ahol az alkirály lakik, Texcoco és mások.
A második földrész, keletre található a mérsékelt és hideg égöv alatt, országai elbűvölőek és termékenyek, csodálatos gyümölcseik, füstölőik, fűszereik, aranyuk, gyöngyeik és gyémántjaik vannak.
Moszkóvia: Nagy Birodalom a Jeges-tenger mentén a moszkvai nagyherceg vagy cár irányítása alatt. Országai hidegek és mocsarasak nagyrészt Ázsiában helyezkedik el, a többi része Európában, a Don folyó választja el egymástól a két részt. Moszkva, a főváros Európában van. Folyói: Dnyeper, Turunte (?), Volga, Don, Oka
Kína: Nagy ország, 15 termékeny tartománnyal, Tatárországtól magas hegyek és az ezekhez csatlakozó falak választják el, emellett a Keleti-tenger határolja. Városai: Nanking és Peking. Lakói szorgalmasak, bőségesen el vannak látva selyemmel.
Jeu des reynes renommées - híres királynők és királynék
Roxána: Nagy Sándor felesége. Nagyon boldog volt, hogy egy perzsa satrapa egyetlen lányaként a csodálatos hódító szépsége miatt nőül vette.
Hekabé: Priamosz, Trója királyának felsége, számos gyermek anyja. Előre látta, hogy gyermekei és férje elpusztul Trója ostromakor, bevételekor. Egyik lánya fogságba esett, másikat feláldozták Achilleusz sírjánál, amelyből testét kimosta. A fiatal Polüdoroszt holtan találta, az egy etlen fiút, aki megmaradt neki
Stuart Mária: Franciaország királynéja és Skócia királynője. Férje II. Ferenc halála után visszavonult Skóciába, ahol sok baj és fájdalom érte, végül Angliai Erzsébet hatalomra jutásakor lefejeztette.
Agrippina: Claudius császár felesége, címénél fogva fia, Neró javára mondott le a birodalomról a császá fia, Britannicus ellenében
Medici Katalin: A francia király II. Henrik felesége, három francia király anyja: II. Ferenc, IX. Károly és III. Henrik. Bölcs, pontos és ékesszóló hercegnő. Három fia uralkodás alatt mindvégig eltökélt maradt a vér szerinti herceg és a Lotaringiai herceg közötti egyensúly megteremtése érdekében.
Erzsébet: Anglia királynője, királyságát bölcsen kormányozza, haláláig hajadon maradt, számos nagy európai király szövetségét visszautasította.
Sába királynője: Hallván a Salamon bölcsességéről szóló csodálatos mondákat, nagy személyzettel és erőkkel útra kelt Keletről, hogy megbizonyosodjon. Miután úgy találta, hogy az igazság még a mondákat is meghaladja, hazatért
Kleopátra: Egyiptom királynője, elnyerte Cézár kegyeit, aki éjszaka az ablakon át látogatott el hozzá szobájába, és aki megerősítette őt királyságában. Később Antonius lelkitársa lett, aki elveszett vele az élvezetekben, majd elvesztette a birodalmat és életét is. Kleopátra követte őt a halálba.
Pénelopé: Ithaka királyának, Odüsszeusznak a felesége, aki férjének húsz éves távolléte alatt, hírt sem kapva róla, minden kérőjét elutasította annak visszatértéig, azzal tartva kérőit féken, hogy be kell fejeznie vásznát, de ezt úgy csinálta, hogy amit nappal szőtt, éjszaka visszabontotta.
Ausztriai Anna: Ausztriai Miksa lánya, Mátyás császár felesége, csodálatos kegyesség jellemezte és felettébb nagy jótékonyság a szegények irányában.
Semiramis, Asszíria királynője: Férje, Ninosz halála után uralkodott, az ő érdeme, hogy birodalmát minden irányban kiterjesztette. Babilon városát csodálatos fallal vette körül.
Ausztriai Anna: Franciaország királynéja, szent, bölcs, csodálatos jóságú és nagyságához hasonlóan szerény. Császárok unokája, két nagy király lánya és húga, egy nagy és mindenkor győzedelmes király felesége és egy istenadta király anyja, aki a föld valamennyi királyát felülmúlja.
Jeu de cartes des roys de France - Franciaország királyai
Pharamond: Jó és bölcs fejedelem. A száli törvény megalkotója, ami kizárja, hogy nő örökölje a koronát és rendelkezik az elidegeníthetetlen birtokokról. A frankokat a Rajnán túlra küldte, megkezdve ezzel a gallok meghódítását.
Merovech: Bölcs és bátor fejedelem. A rómaiakkal és a vizigótokkal közösen megnyerte a csatát Attila ellen, akinek ötszázezer embere volt, aztán meghódította Gallia egy részét megalapítva királyságát.
I. Dagobert: Jó és bölcs király, bátor és jámbor. Harcolt a gaszkonokkal, a bretonokkal, a szlávokkal és a szaracénekkel. Ő építtette Saint-Denis templomát.
Nagy Károly: Jámbor, merész, nagylelkű, irgalmas, szorgalmas, tanult ember. Számtalan győzelmével az egész nyugati birodalmat meghódította, és a pápa császárrá koronázta, ami további nagy területeket jelentett neki.
Capet Hugó: Bölcs és Bátor. Az egybegyűlt rendek tették meg királlyá. Jó törvényeket hozott, megalapította az apanázs és a kormányzás ma is ismert rendjét.
Szent Lajos (IX.): Jámbor, igazságos, tiszta, bölcs, bátor, igaz példája a jó királynak. Békét teremtett királyságában, jó törvényeket hozott, két alkalommal is ellátogatott a Szentföldre, ahol elsőként bevette Damiettát, de végül balszerencséjére a második útján elhalálozott.
Szép Fülöp: Igazságos, bölcs, bátor, szerette a tudományokat. Két alkalommal is meghódította Flandriát, megépíttette a College de Navarre egyetemet, Bonifác pápa szemtelenségét letörte.
VIII. Károly: Nagylelkű, irgalmas, megbocsátó. Meghódította Bretagne-t és Annával kötött házassága révén azt magának bebiztosította. A Nápolyi és Szicíliai királyságot is meghódította és a visszaútján a fornovói csatában legyőzte az összes olasz fejedelem ellene alakított ligáját.
I. Ferenc: Bátor, megbocsátó,emberséges, a tudományok barátja. Nagy, két napig tartó csatában legyőzte a svájciakat. Ellenállt egész Európa Franciaország elleni ligájának, mindenütt harcolt V. Károly hatalmával, de Páviánál minden fölényét elvesztette.
Nagy Henrik (IV.): Bátor, irgalmas és jóindulatú. A coutrasi, arques-i, ivry-i csata győzte, több, mint száz csatában harcolt saját kezével, számos ostromnál volt jelen, a Liga és Spanyolország ellenében meghódította az országot, ami az öröklés jogánál fogva is őt illette volna.
Igazságos Lajos (XIII.): jámbor, igazságos, tiszta, kedves, vállalkozásaiban határozott. Bátorságának és a nagy Richelieu bíboros tanácsainak köszönhetően bevette La Rochelle-t és a hugenotta párt valamennyi erősségét, letörte a lázadást egész Franciaországban. Megmentette Itáliát, visszahelyezte hatalmába Mantova hercegét és meghódította Lotaringiát, Elzászt, Artois-t és Roussillon-t.
XIV. Lajos: Egy sokáig várt herceg, akit az Isten adott egy jó és bölcs királyné kívánságát teljesaz egész népnek, remélve, hogy minden királyi erénnyel megáldott, és hogy uralma örömteli lesz, ami a rocroi-i csatával és Thionville bevételével kezdődött.
Jeu des fables - mitológia
Jupiter: Az istenek ura. Szaturnusz és Rhea gyermeke. Fivéreivel, Neptunusszal és Plutóval elkövetett pártütésével bebiztosította magának az eget.
Vénusz: Jupiter lánya. Mások azt mondják a tenger habjainak lánya, a szerelem anyja és a szépség, a báj és a gyönyörök istennője. Vulkán felesége volt és Mars, Merkúr, Adonisz és Ankhiszész szeretője.
Jupiter és Európa: Jupiter szerelmes volt Európéba, a Phoinikia királyának, Agenórnak a lányába. Csodaszép bika képében látogatta meg a lányt, aki a part közelében ráült,Jupiter pedig átkelt vele a tengeren Krétára, ahol a lány Minószt és Rhadamanthüszt szülte neki.
Thészeusz és Ariadné: Thészeusz, Athén királyának, Aigeusznak a fia legyőzte a Minótauroszt Krétán Ariadné segítségével, aki Minósz és Pasziphaé lánya volt. Elszöktek Naxosz szigetére, ahol Thészeusz otthagyta Ariadnét. Bacchus talált rá a lányra és beleszeretett, és koronáját felvitte az égbe.
Daidalosz és Ikarosz: Daidaloszt Minósz tartotta fogva egy toronyban Krétán. Viasz segítségével szárnyakat készített, hogy magát és fiát kimentse, aki azonban túl közel repült a naphoz, a viasz megolvadt, a fiú pedig a tengerbe veszett.
Perszeusz és Androméda: Andromédát, Képheusz és Kalliopé [helyesen Kassziopeia lenne] lányát egy tengeri szörny fenyegette, Perszeusz azonban az általa megölt Medúza fejével elpusztította a szörnyet és elvette Andromédát.
Pallasz Athéné: Másnéven Minerva, Jupiter lánya, aki apja fejéből született. Szűzies, harcos és tanult volt, az erény, a tudományok és a művészetek istennője
A kilenc múzsa: nővérek, Jupiter és Mnemoszüné gyermekei, a tudományok, a zene és a művészetek istennői. A Parnasszosz-hegyen éltek, ahol Pallasz Athéné is meglátogatta őket. Neveik: Kalliopé, Uránia, Kleió, Euterpé, Thália, Melpomené, Terpszikhoré, Erató, Polühümnia.
Apolló és Daphné: Apolló Daphnét üldözte, aki Dianához imádkozott és babérfává változott. Apolló ezt követően mindig babérkoronát hordott, ez a győztesek és a költők fája.
Párisz ítélete: Junó, Pallasz Athéné és Vénusz azon vitatkozott, melyikük szebb, Jupiter a döntést a pásztor Páriszra bízta, aki az aranyalmát Vénusznak adta.
Iaszón: Aiszónnak, Thesszália királyának fia, aki Kolkhiszba ment az argonautákkal , hogy megszerezze az aranygyapjút Médeia segítségével, aki elaltatta a sárkányt, ami az aranygyapjút őrizte, így el tudtak menekülni. Médeia később megölte gyermekeiket és egy sárkányfogaton elmenekült.
Pügmalion: Kiváló szobrász, aki beleszeretett abba a szoborba, amit ő faragott, imáját meghallgatva Vénusz valódi lánnyá változtatta a szobrot, akit aztán Pügmalion feleségül vett.
Források:
https://en.wikipedia.org/wiki/Stefano_della_Bella
https://de.wikipedia.org/wiki/Thomas_Murner
https://belgeo.revues.org/11907https://fr.wikipedia.org/wiki/Jeu_de_l%27oie_(jeu_de_soci%C3%A9t%C3%A9)
https://it.wikipedia.org/wiki/Gioco_dell%27oca
http://expositions.bnf.fr/jeux/index.htm
http://expositions.bnf.fr/jeux/arret/03_4.htm
http://expositions.bnf.fr/jeux/arret/03_1.htm
http://histoire-education.revues.org/286?lang=en
http://www.olympiabookfair.com/antiquarian-books/d/%5Ble-jeu-de-la%5D-g%C3%83%C2%A9ographie/110029
http://bostonraremaps.com/inventory/extremely-rare-deck-of-geographic-playing-cards/
http://douglasstewart.com.au/files/catalogues/DSFB_London_2015_web.pdf
https://books.google.hu/books?id=ZOaJMRwDFMsC&pg=PA553&lpg=PA553&dq=jeu+du+blason+louis+xiv&source=bl&ots=NiEIV6W3c6&sig=ZnNIDBPtINN_9LPWrFb-InuQ7JQ&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwiSwfety9vLAhXFF5oKHUvtCCAQ6AEISjAG#v=onepage&q=jeu%20du%20blason%20louis%20xiv&f=false https://books.google.hu/books?id=J7GwpzXOPvMC&pg=PA142&lpg=PA142&dq=jeu+de+la+g%C3%A9ographie+louis+xiv&source=bl&ots=NyWsj8Rsha&sig=VfaxXL4prAca2PGQLaiLC64l8Tk&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwjassWKydvLAhXmZpoKHdAwCRMQ6AEIIjAB#v=onepage&q=jeu%20de%20la%20g%C3%A9ographie%20louis%20xiv&f=false
Képek:
http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b10516098q.r=jean%20desmarets - jeu de la géographie
http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b105222579.r=jean%20desmarets - jeu de la géographie (színes)
http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b10516120m/f1.planchecontact.r=jean%20desmarets - jeu de la géographie (színes)
http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b105274782/f1.planchecontact.r=jean%20desmarets# - les jeux de cartes des roys de France, des reynes renommées, de la géographie et des fables
http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b105222450.r=jean%20desmarets - jeu des reynes renommées
http://gallica.bnf.fr/services/engine/search/sru?operation=searchRetrieve&version=1.2&collapsing=disabled&query=%28gallica%20all%20%22jean%20desmarets%22%29%20and%20dc.relation%20all%20%22cb415064799%22#resultat-id-2 - jeu de cartes des roys de France
https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Portrait_of_a_young_Louis_XIV_of_France_-_Rousselet.jpg
https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Dolci_Stefano_Della_Bella.jpg
http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b8491377f/f1.item.r=jeu%20de%20cartes.zoom