Ha a pontos időre van szükségünk, ránézünk a karóránkra, a telefonunkra, vagy esetleg rápillantunk a monitor jobb alsó sarkára: órák-kettőspont-percek: egy óra az hatvan perc, egy perc az hatvan másodperc. De nem volt ez mindig ilyen egyszerű. A legkorábbi idők óta próbálta az ember felosztani a napot kisebb egységekre, aminek mérésére különböző eszközöket készített, mint például a napóra vagy a vízóra.
bal oldalon az nap felosztása 24 órára, és az órák felosztása: 4 puntctum, 10 minutum, 40 momentum (másodiktól negyedik koncentrikus kör), jobb oldalon egy hét ugyanilyen felosztása 7 napra, és a napok felosztása: 96 punctum, 240 minutum, 960 momentum (ms. Clm 14456, f. 71r)
Ha a "pillanat" történetét megvizsgáljuk több érdekességre bukkanunk. Zaicz Gábor Etimológiai szótára szerint a pillanat "(t)udatos szóalkotással keletkezett a régi nyelvi pillanik ’hirtelen mozdulattal nyitódik, csukódik <szemhéj>’ [1689] igéből -at főnévképzővel." Sok nyelvben a latin "momentum" szóból származik a pillanat szó megfelelője. A momentum a középkorban egy meghatározott időtartamot jelentett, hogy milyen hosszú időt, ahhoz egészen a 8. században élt filozófusig, Szent Bédáig (Beda Venerabilis) kell visszamennünk.
A legkorábbi említése Szent Bédánál található, a De ratione temporum (Az idő számításáról) című műben annak a rendszernek, ami az idő következő felosztásáról szól: egy nap 24 óra, egy órát 4 punctumra, 10 minutumra és 40 momentumra osztottak. Ha ezt a jelenlegi rendszerünkre lefordítjuk, akkor az jön ki, hogy egy puncta 15 perc, 1 minutum 4 perc, 1 momentum pedig másfél perc. Vagyis a latinszótárt fellapozva arra a következtetésre juthatunk, hogy a pillanat, ha momentum másfél perc hosszúságú.
Ezt a felosztást aztán átvette Bartholomeus Anglicus a De Proprietatibus Rerum (A dolgok természetéről) című enciklopédia jellegű művében és Roger Bacon is, sőt utóbbi bevezetett egy új fogalmat is, ami már a mai perc megfelelője, ez volt az ostenta, amit úgy definiált Bacon, hogy az óra hatvanad része.
Mikor a pontosabb időmérő eszközök is megjelentek, átalakultak az egységek, az óra (hora) 60 minutum (pars minuta prima, vagyis első kis rész) lett, a minutum pedig 60 secundum (pars minuta secunda, második kis rész) lett, a korábbi megjejölések pedig kikoptak, vagy átalakult az értelmük, így járt a momentum is.
Mint látható ez a pillanat nem az a pillanat, amit a fenti Etimológiai szótár meghatározása mutat. Viszont a momentum meghatározásával mégis közelebb jutottunk, ugyanis van egy másik kifejezés is, amit "pillanat"-ként fordítottak, ez pedig az atom. Pál Korintusiakhoz írt első levelében a 15. fejezetben így ír:
50Azt még hozzáfűzöm, testvérek, hogy a test és vér nem örökölheti Isten országát, sem a romlandóság a romolhatatlanságot. 51Nos, titkot közlök veletek: Nem halunk ugyan meg mindnyájan, de mindnyájan elváltozunk, hirtelenül, 52egy szempillantás alatt, a végső harsonaszóra. Amikor az megszólal, a halottak feltámadnak a romlatlanságra, mi pedig elváltozunk.
Az Eredetiben a "hirtelenül, egy szempillantás alatt" szöveg "ἐν ἀτόμῳ, ἐν ῥιπῇ ὀφθαλμοῦ" . A 11. században az Ramsey-i Byrhtferth Enchirdion című írásában bukkant fel először tudomá nyos szövegben az atom, amit ő úgy határozott meg, hogy a momentum 1/564-ed része (ez kb. 160 milliszekundum). Ez az időtartam már egészen közel van a szempillantáshoz, ami kb. 250 milliszekundum. Persze mérésre nem használták ezeket az időegységeket, ahhoz nem voltak elég precíz óráik akkoriban.
Ugye, hogy nem tartott tovább egy momentumnál elmagyarázni?
____________
Csodakamra a Facebookon és a Tumblren is!
Források:
Zaicz Gábor Etimológiai szótár
https://en.wikipedia.org/wiki/Atom_(time)
https://en.wikipedia.org/wiki/Moment_(time)
https://en.wikipedia.org/wiki/Hour
https://en.wikipedia.org/wiki/Solar_hour
https://books.google.hu/books?id=yFsw-Vaup6sC&printsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q=pars&f=false - 268. o.