2017. május 13. írta: PekZo

A táblajátékok öreganyja

Az élet egy libajáték - kezdi egyik versét Johann Wolfgang Goethe, amiben a libajáték az élet allegóriája. A csavar a dologban, hogy ennek az ellenkezője is igaz, hiszen a modern formájában a 16. század végén kialakult táblajáték felépítése éppen az emberi életet szimbolizálja. Ha a történet további lehetséges szálait is fel akarjuk fejteni, akkor ötezer évet kell visszamennünk, hogy Egyiptomban ráleljünk az esetleges gyökerekre.

A libajáték eredetét kutatva az ókori Egyiptomig jutunk, ahol már i.e. 3000 körül is játszották a mehen nevű játékot, aminek a kör alakú játéktábláján spirális szalagban sorakoztak a játékmezők, nevét pedig a mítikus kígyóistenről Mehenről kapta. Mások szerint a kínai Shing Kunt t'o (A mandarin előmenetele) lehet a játék őse.

1125px--3000_abydos_spiel_der_schlange_mehen_anagoria.jpg mehen játék Abüdoszból (i.e. 3000)

A játék modern felbukkanásában több tényező is szerepet játszhatott. Számos tudós érkezett a reneszánsz Firenzébe, Lorenzo Medici udvarába Konstantinápoly 1453-as elfoglalásakor, elképzelhető, hogy ez keleti impulzus is segített a játék kialakulásában. Emellett egyesek szerint a kabbala is szerepet játszhatott a kialakulásban, aminek szintén voltak itáliai kedvelői, mint például Marsilio Ficino és Pico della Mirandola. Ficino szerint a kabbala egyik fontos száma a 63, amely sorsdöntő év (klimakterikus év) az ember életében, a libajáték eredeti változatán éppen ennyi mező található a táblán. Később a 63-as számhoz fűződő hiedelmekről Sir Thomas Browne is ír a 1646-ban kiadott Pseudodoxia Epidemica (Járványos tévedések) 4. könyvének 12. fejezetében, ami a klimakterikus évről szól.

A libajáték egyesek szerint már 1471-ben német földön megjelent, írásos bizonyíték a létezésére viszont csak 1580-ból van, amikor is I. Ferenc toszkán nagyherceg küldött egy játékot II. Fülöp spanyol királynak ezzel a megjelöléssel: Nuovo e molto dilettevole giuoco dell'oca (új és nagyon elbűvölő libajáték). Az udvar nagy örömmel fogadta az új szórakozási módot, és hamar elterjedt a játék a korabeli Európában is.

Néhány kutató szerint a sikerben nagy szerepe volt a játék kicsit ezoterikus jellegének, vagyis, hogy az tulajdonképpen az életet szimbolizálja: Angliában már 1597-ben regisztrálták a játékot a Stationer's Registerben (Papír- és Könyvkereskedők jegyzéke), Franciaországban 1600 körül már ismerték, a német-római birodalomban 1614-ban említik először, Németalföldön 1640 körül tűnt fel.

Ami a játék elnevezését illeti, egyesek szerint köze lehet a világtojás koncepciójához: az egyiptomi ősi hitvilágban a világtojást, amiben Ré volt, egy liba tojta. Emellett viszont a szerencse jelképe is volt a madár, főként annak okán, hogy a capitóliumi Juno templom libái riasztották a rómaiakat, amikor a kelták meg akarták támadni a várost, a legvalószínűbb, hogy innen ered a név. A játék formája a spirál a változás, a fejlődés, az előrehaladás jelképe, ilyenként jól megfeleltethető az emberi életnek is: megszületünk és megöregszünk, folyton változunk.

A játék célja a 63-as mező mielőbbi elérése. A játék menete, mint korábban említettük, tulajdonképpen az élet allegóriája, a spirálisan elhelyezkedő mezők között több különleges funkcióval bíró is található, . Amelyiken liba látható, aki ilyen mezőre lép, még egyszer léphet a dobásának megfelelően, ezek a mezők jelképezik a szerencsét az életben, akárcsak a két kocka, amivel a játékot játsszák. A többi különleges mező az emberi élet különlegesebb pontjaihoz kötődnek:

mező	szimbólum	jelentés	jelkép
6	híd	ugorj a 12-es mezőre	gyerekkor
19	fogadó	kimaradsz a dobásból (2 vagy 3 kör)	ifjúkori mulatozások
31	kút	kimaradsz a dobásból (2 kör vagy amíg más rá nem lép a mezőre)	az élet forrása vagy a bölcsesség kútja
42	labirintus	eltévedtél, menj vissza a 30-as mezőre	az élet útvesztője, a helyes irány megtalálása
52	börtön	(2 kör vagy amíg más rá nem lép a mezőre)	az öregség mint börtön
58	halálfej	térj vissza az első mezőre	a halálból való visszatérés lehetősége, újjászületés

Aki az első dobással kilencet dob, az 6+3 esetén a 26, 4+5 esetén egyből az 53-as mezőre léphet.

A játék kapcsán hamar felfedezték, hogy kiválóan alkalmas tanítási célokra is, akárcsak a játékkártya, amiről korábban már volt szó itt a Csodakamra oldalán. A tanítás mellett persze akár propagandára is alkalmas volt , így az eredeti szabályok mellett számos változat keletkezett, az aktuális kor divatjának is megfelelően, különböző témákban, mint az a képeken látható majd.

A játék egyik változata annyira az életről szól, hogy még a címe is az: Az emberi élet új játéka (Le Nouveau Jeu de La Vie Humaine), melyet Jean-Baptiste Crépy adott ki az 1770-es években, és amelynek az utolsó mezőjén az a Voltaire látható, aki 1755-ben így reagált a lisszaboni földrengésre: "micsoda egy hazárdjáték az emberi élet játéka". A formátumot hamar átvették Angliában is, ahol 1790-ben John Wallis és Elizabeth Newbery adták ki azonos címmel (The New Game of Human Life)

Az emberi élet új játéka, francia változat (1770-es évek)az angol változat 1790-ből

A továbbiakban a libajátékok széles változatából látható egy válogatás a kezdetektől a 19. század közepéig.

klasszikus libajáték Itáliából,1580-as évekGargano-Lucchino féle változat, 1588

holland libajáték, 1625-40Carlo Coriolani féle libajáték, 1640libajáték a szerelem jegyében, 1640libajáték a bűnök és erények témájában, 1640libajáték Franciaország tartományaival, 1659Estienne Vouillemont és Pierre Séguier, a szférák játéka vagy másnéven Tycho Brache univerzumának játéka (1661-71)
libajáték a holland történelemről, 1701-88libajáték Európa térképével, 1768libajáték a római történelemről, 1773világtérképes libajáték, 1780"királyi libajáték a görögök nyomán", a klasszicizmus szellemében (1780)A francia forradalom játéka a libajáték nyomán (1789-91)Európai utazás, libajáték európai városokkal (1810-15)libajáték a görög történelemmel, 1815A sorozási játék, 1860