2015. június 27. írta: PekZo

Az oroszlántól a háromfejű kutyáig: Héraklész tizenkét munkája - I. rész

Héraklész (Ἡρακλῆς) vagy latinosan Hercules, illetve magyar latinosan Herkules, az egyik legismertebb görög mitológia hős. Története több, mint háromezer éves, és mint látni fogjuk majd, a görög vázáktól a frízeken át a római mozaikokig találhatunk antik ábrázolásokat. A modernebb időkben szintén kedvelt téma volt, számos metszet és festmény örökítette meg híres tetteit.

római kori mozaik a Valencia melletti Lliriából Hercules munkáival (III. század)

a Disney változata Héraklészre, mellette a szatír Philoktétész (1997)

Bár elképzelhető, hogy valóban létezett, valószínűbb, hogy az alakja csupán az a személy, aki összefogja a korabeli különböző mondaköröket. A mostani bejegyzésben a tizenkét munkáját tekintjük át antik és modern kori ábrázolások alapján. A munkákkal kapcsolatosan olyan elmélet is létezik, ami szerint ez tulajdonképpen az allegóriája annak, ahogy a nap áthalad az égen a zodiákus tizenkét jegyén. Többféle sorrend és csoportosítás létezik, most az Appollodórosz által leírt sorrendet követjük.

De miért volt szükség a munkákra? Héraklész Zeusz és Alkméné gyermeke volt, ezért Héra, Zeusz felesége bosszút esküdött a fiú ellen. Héra látva Héraklész sikereit, már nem először, közbeavatkozott. Mivel tudta, hogy erejétől nem foszthatja meg, ezért tébolyt bocsátott Héraklészre, aki őrültségi rohamában saját kezűleg végzett mindhárom gyermekével és testvérének, Iphiklésznek is megölte két gyermekét. És ekkor jött Héra igazi bosszúja; ezek után újra megvilágosította Héraklész elméjét. Mint mindenkinek, aki gyilkosságot követett el, el kellett hagynia a várost, ekkor hagyta el feleségét, Megarát is szégyenében. Héraklész Delphoiba indult, hogy magától Apollóntól kérjen tanácsot, hogyan szabadulhatna meg bűnétől. Az isten Püthián keresztül azt mondta, menjen el Mükéné királyához, Eurüsztheuszhoz, és szegődjön a szolgálatába tizenkét évre, és ha elvégez tíz feladatot, amit Eurüsztheusz határoz meg, akkor megtisztul a gyalázattól és bűntől, és elnyeri a halhatatlanságot. A tíz munkából végül tizenkettő lett, mert Eurüsztheusz kettőt nem fogadott el. Apollodórosz így beszéli el a feladatokat.

Első feladat: a nemeai oroszlán

A jóslat hallatára Héraklész Tirünszbe ment, és rendre teljesítette Eurüsztheusz parancsait. Elsőnek azt a feladatot kapta, hogy hozza el a nemeai oroszlán bőrét. Ez sebezhetetlen lény volt, Tüphón ivadéka. Héraklész útnak indult, hogy megkeresse az oroszlánt. Kleónaiba érkezett, és itt egy Molorkhosz nevű napszámos látta vendégül. Amikor Molorkhosz áldozat bemutatására készült, Héraklész megkérte, hogy várjon harminc napig. Ha épségben térne vissza a vadászatról, akkor áldozzon a megmentő Zeusznak, ha pedig meghalna, akkor neki, a hérosznak mutasson be áldozatot. Így indult Nemeába. Ott megtalálta az oroszlánt, és először nyíllal lőtt rá. Amikor azonban kiderült, hogy az állat sebezhetetlen, buzogányt ragadott, azzal kezdte üldözni. Az oroszlán egy kettős bejáratú barlangba menekült. Héraklész azonban elzárta az egyik bejáratot, majd a másikon keresztül rátámadt az állatra, kezét körülfonta a nyakán, és addig fojtogatta, míg meg nem fulladt. Ezután vállára vette és elvitte Kleónaiba, ahol Molorkhosz, mivel a harmincadik nap már leáldozóban volt, most készült bemutatni a halottat megillető áldozatot. Héraklész áldozott a megmentő Zeusznak, majd Mükénaiba vitte az oroszlánt. Eurüsztheusz nagyon megrettent Héraklész bátorságától; meg is tiltotta neki, hogy még egyszer betegye a lábát a városba. A munkáiról is a városkapu előtt kellett számot adnia. Azt is beszélik, hogy félelmében bronzurnát készíttetett magának, amelyet a föld alá rejtett, és a feladatokra egy hírnök, az éliszi Kopreusz, Pelopsz fia révén adott parancsot. Mert Kopreusz megölte Iphitoszt, aztán eljött Mükénaiba, hogy Eurüsztheusz megtisztítsa, és utána is nála maradt.

vörös alakos görög váza, i.e. VI. század

Antonio Tempesta rajza alapján Nicolo Van Aelst metszete (1608)

Második feladat: a lernai Hüdra

A második feladat az volt, hogy ölje meg a lernai hüdrát. A hüdra a lernai mocsarakban élt, ki-kilátogatott a síkságra, és az állatokat meg a vidéket pusztította. Hatalmas testén kilenc fej nőtt, ebből nyolc halandó, a középső halhatatlan. Héraklész kocsira szállt - Iolaosz volt a kocsihajtója -, s meg sem állította a lovakat, míg Lernába nem ért; meg is találta a hüdrát egy domb tetején, az Amümóné-forrás közelében, ahol a barlangja volt. Tüzes nyilakat zúdított rá, hogy kicsalogassa. Amikor végre előjött, Héraklész megragadta és lefogta, az állat azonban a lába köré tekeredett. Az sem segített, hogy Héraklész buzogánnyal kezdte ütni a fejeit: mert minden szétvert fej helyén két másik nőtt ki. Egy hatalmas rák is a hüdra segítségére sietett, harapdálni kezdte Héraklész lábát. Miután a rákkal már elboldogult, segítségül hívta Iolaoszt, aki felgyújtotta a közeli erdő egyik sarkát, és üszkös ágakkal kiégette a hüdra fejeinek gyökereit, hogy ne tudjanak újra kinőni. Miután ilyen módon sikerült végezniük a mindig újranövő fejekkel, Héraklész levágta a halhatatlan fejet is, a Lernán keresztül Elaiuszba vezető út mentén elásta és súlyos sziklatömböt helyezett rá. Majd felvágta a hüdra tetemét, és nyílvesszőit megmártotta az epéjében. Eurüsztheusz kijelentette, hogy ezt a munkát nem lehet a tíz közé számítani, mivel nem egyedül, hanem Iolaosz segítségével ölte meg a hüdrát.

fekete alakos etruszk váza, i.e. VI. század

Heinrich Aldegrever metszete, 1550

Harmadik feladat: a kerüneiai szarvas

Harmadjára azt a feladatot kapta, hogy a kerüneiai szarvast hozza el elevenen Mükénaiba. Ez az aranyszarvú állat, Artemisz szent szarvasa Oinoéban élt. Mivel Héraklész sem megölni, sem megsebesíteni nem akarta, egy álló esztendeig üldözte. A szarvas végül is kifáradt az üldözéstől, és az Artemiszion-hegyen keresett menedéket; onnan azután a Ladón folyóhoz igyekezett, hogy átkeljen rajta. Ekkor azonban Héraklész célba vette a nyilával, és sikerült is elejtenie. Vállára vette, és sietve elindult Árkádián át hazafelé. Útközben összetalálkozott Apollónnal és Artemisszel, aki szemrehányást tett neki, amiért meg akarta ölni a szent állatát. Héraklész a végzetre hivatkozott, és kijelentette, hogy Eurüsztheusz a vétkes; végül is sikerült lecsillapítania az istennő haragját, az állatot pedig elevenen elvitte Mükénaiba.

fekete alakos athéni tányér, i.e. VI század

Antonio Tempesta rajza alapján Nicolo Van Aelst metszete (1608)

Negyedik feladat: az erümanthoszi vadkan

Negyedik feladata az volt, hogy hozza el élve az erümanthoszi vadkant. Ez a vadállat Pszóphisz vidékét sanyargatta, le-leruccanva arról a hegyről, amelynek Erümanthosz a neve. Héraklész keresztülhaladt Pholoén, s itt Pholosz kentaurnál, Szeilénosz és egy kőrisnimfa gyermekénél vendégeskedett. Pholosz sült hússal kínálta Héraklészt, maga azonban nyersen fogyasztotta. Amikor Héraklész bort kért, Pholosz azt felelte, hogy nem meri felbontani a kentaurok között hordóját. Héraklész megnyugtatta, és saját kezével verte csapra a bort; de nem telt bele sok idő, a bor szagára sziklákkal és fenyőhusángokkal felfegyverkezve odasereglettek a kentaurok Pholosz barlangja elé. Ankhioszt és Agrioszt, akik elsőnek merészkedtek be az ajtón, parázsló fahasábokkal futamította meg Héraklész, a többieket nyílzáporral kergette egészen Maleáig. Héraklész visszatért Pholoéba, megtalálta Pholosz holttestét, eltemette, majd elindult, hogy megkeresse a vadkant. Nagy zajjal elő is zavarta egy bokorból, üldözőbe vette, végül süppedő hóba kergette bele a kifulladt állatot, ott kötelet vetett rá és Mükénaiba vitte.

fekete alakos athéni váza, i.e. VI. század

Gabriel Salmon metszete, 1528

Ötödik feladat: Augeiasz istállója

Ötödiknek azt a feladatot kapta, hogy egyetlen nap leforgása alatt hordja ki Augeiasz állatainak az ürülékét. Augeiasz Élisz királya volt. Héraklész felkereste, egy szót sem szólt Eurüsztheusz parancsáról, csak felajánlotta neki, hogy egyetlen nap alatt kihordja az ürüléket, ha cserébe megkapja az állatok tizedrészét. Augeiasz nem bízott Héraklész vállalkozásában, ezért ráállt az alkura. Héraklész meghívta szemtanúnak Augeiasz fiát, Phüleuszt, majd áttörte az istálló alapzatát, az egymás mellett folyó Alpheioszt és Péneioszt elterelte a medréből és odavezette, a szennyvíznek pedig külön levezetőt csinált. Amikor Augeiasz megtudta, hogy Héraklész Eurüsztheusz parancsára végezte el a munkát, nem adta meg a fizetséget, sőt még azt is letagadta, hogy egyáltalán ígért volna valamit. Arra is hajlandó volt, hogy bíróság ítélkezzék az ügyben. Amikor összeültek a bírák, a Héraklész által megidézett Phüleusz tulajdon apja ellen vallott: kijelentette, hogy Augeiasz valóban ígért fizetséget, Augeiasz feldühödött, és még mielőtt megszületett volna az ítélet, Phüleuszt is, Héraklészt is kiutasította Élisz területéről. Phüleusz Dulikhionba ment, ahol le is telepedett, Héraklész pedig Ólenoszba, Dexamenosz udvarába. Eurüsztheusz egyébként ezt a munkát sem számította be a tíz közé, mondván, hogy Héraklész bér ellenében végezte el.

Volubilis, Marokkó, Herkules munkáinak háza, római kori mozaik

Honoré Daumier (1872 körül)

Hatodik feladat: a sztümphaloszi madarak

Hatodik feladata az volt, hogy űzze el a sztümphaloszi madarakat. Volt az arkadiai Sztümphalosz városánál egy Sztümphalisz nevű mocsaras vidék, amelyet sűrű erdő borított. Sok-sok madár keresett itt menedéket a farkasok elől. Miközben Héraklész éppen azon töprengett, mi módon űzhetné ki innen a madarakat, Athéna rézcsattogtatókat adott neki, amelyeket Héphaisztosztól kapott ajándékba. Ezeket Héraklész odaütögette a mocsár mellett magasló hegyhez, és sikerült is félelmet keltenie a madarak között: mivel nem tudták elviselni a zajt, rettegésükben felröpültek a magasba, úgyhogy Héraklész lenyilazhatta őket.

Volubilis, Marokkó, Herkules munkáinak háza, római kori mozaik