2016. június 04. írta: PekZo

Az emberiség krónikája Iulius Caesarig

A kezdetektől fontos szerepet játszott a történetmesélés az emberek mindennapjaiban, a történetekből pedig szép lassan történelem vagy mítosz született. A teremtéstől Iulius Caesarig tárgyalja a világ történetét az a középkori kézirat, amit Roger, Lille ura számára készítettek a XIII. század elején.

Az Histoire ancienne jusqu'à César című kézirat nagy népszerűségnek örvendett a XIII.-XV. századokban, témáit a Bibliából, valamint a görög és római történelemből és mítoszokból merítette. Nem annyira eredeti alkotás tehát, hanem korábban is ismert történetek egymás mellé rendezése A korabeli olvasók számára a történetek és ezek hősei példaképül is szolgáltak a mindennapokhoz, a lovagi kultúrához vagy olyan erkölcsi üzenetet hordoztak, ami a helyes életvezetés irányába terelte olvasóját.

A gyűjtemény csak az egyik ciklus volt, ami a korszakban született, a XIV. és XV. században gyakran a Rómaiak cselekedetei (Faits des Romains vagy Li Fet des Romains) című gyűjteménnyel együtt készültek az Histoire kéziratai. Emellett szintén népszerű volt már a XII. századtól a Nagy Sándor regénye (Roman d'Alexandre), a Trója regénye (Roman de Troie), az Aeneas regénye (Roman d'Éneas), és a Théba regénye is (Roman de Thèbes).

A szerző kiléte jelenleg kérdéses, korábban Wauchier de Denainnak tulajdonították ezt a művet, akárcsak Chrétien de Troyes Perceval, ou Le Conte du Graal (Perceval, avagy a Grál keresése) című művének folytatását. Az hogy az "Histoire" szerzője ő lenne, már nem tűnik megalapozott elméletnek

A művet a XIV. század közepén Nápolyban átdolgozták, készült egy második változat, ahol a Trójáról szóló részben a korábbi alapul szolgáló művet, a Daretis Phrygii de excidio Trojae historia (Trója elpusztításának története Dares Phrygiustól) című művet a Roman de Troie-ra "cserélték", vagyis ez alapján kerültek bele a Trójáról szóló történetek.

Étienne Gilson meglátása szerint a történetfűzés egyik célja egy "örök jelen" létrehozása volt, így a klasszikus múlt és a középkori jelen egymásnak egyfajta időtlen megfelelői lesznek. Ennek képi ábrázolása, hogy az illusztrációkon a klasszikus események a korabeli formában elevenednek meg: a várak, öltözetek, páncélok mind az aktuális középkori jelenben használt tárgyak képében tűnnek fel.

Szerencsére több tucat példány maradt fenn a műből a XIII.-XV. század közötti időszakból, jó pár belőlük gazdagon illusztrált változatban. A továbbiakban a British Libraryban őrzött egyik példány (Add MS 15268) illusztrációit tekintjük át.

Ez az egyik leggazdagabban illusztrált példány, képein a nyugati és iszlám esztétika fonódik össze a bizánci ikonográfiai hagyománnyal. A kézirat valószínűleg Akkoban készült, egyes találgatások szerint arra az alkalomra, hogy II Henrik jeruzsálemi király 1286-ban bevonult Akkoba.

Ahogy korábban már volt róla szó mű egyaránt tartalmaz történeteket a Bibliából, illetve a görög és római történelemből és mítoszokból. A mű az alábbi részekből áll: I, Teremtés – ff. 2r-70v; II, Kelet, I. rész – ff. 70v-75r; III, Théba - ff. 75v-99v; IV, A görögök és az amazonok – ff. 99v-105r; V, Trója – ff. 105v-129r; VI, Aeneas – ff. 129r-155v; VII, Róma, I. rész – ff. 155v-173v; VIII, Kelet, II. rész – ff. 173v-193r; IX, Nagy Sándor – ff. 193r-225r; X, Róma, II. rész – ff. 225r-314v.

BL Add MS 15268, f. 1v: A teremtésBL Add MS 15268, f. 7v: Noé bárkájaBL Add MS 15268, f. 16r: Ninosz király országalmával a kezébenBL Add MS 15268, f. 24v: Ábrahámnak hírül adják, hogy gyermeke születik

BL Add MS 15268, f. 26v: Szodoma pusztulása, Lót és családja elmenekül a városbólBL Add MS 15268, f. 30v: Ábrahám és IzsákBL Add MS 15268, f. 37v: Jákob és IzsákBL Add MS 15268, f. 48r: József és testvéreiBL Add MS 15268, f. 54r: Potifár felesége megpróbálja elcsábítani JózsefetBL Add MS 15268, f. 56v: A fáraó álma a hét szép és kövér meg a hét rút és sovány tehénrőlBL Add MS 15268, f. 58r: Józsefet körülhordozzák a városbanBL Add MS 15268, f. 59r: József testvérei elbúcsúznak apjuktól, JákobtólBL Add MS 15268, f. 64r: József testvérei József előtt térdelnekBL Add MS 15268, f. 65v: Jákob útrakel EgyiptombaBL Add MS 15268, f. 67r: Jákob a fáraó előttBL Add MS 15268, f. 69r: Jákob temetési meneteBL Add MS 15268, f. 71r: Ninosz a trónon BL Add MS 15268, f. 75v: Polübosz megtalálja a gyermek Oidipuszt, akit egy fára akasztottakBL Add MS 15268, f. 77v: Oidipusz és a szfinxBL Add MS 15268, f. 81v: Tüdeusz és Polüneikész csatájaBL Add MS 15268, f. 95r: Théba tigriseBL Add MS 15268, f. 101v: Szkütha nők megtámadnak egy várat BL Add MS 15268, f. 103r: Héraklész és Thészeusz viadala Antiopé húgaival BL Add MS 15268, f. 104v: Héraklész és Antaiosz párbajaBL Add MS 15268, f. 105v: Iaszón és az argonautákBL Add MS 15268, f. 114v: Akhillész győzelme Hektor felettBL Add MS 15268, f. 122r: Az amazonok TrójánálBL Add MS 15268, f. 123r: A görögök harca az amazonokkalBL Add MS 15268, f. 136v: Thészeusz megtámadja Krétát BL Add MS 15268, f. 149r: Turnus király elfogja Camilla királynőtBL Add MS 15268, f. 156r: Róma építéseBL Add MS 15268, f. 161v: Brutus és a római szenátusBL Add MS 15268, f. 179v: Nabukadnecár és HolofernészBL Add MS 15268, f. 181r: Judit és HolofernészBL Add MS 15268, f. 203r: Az amazonok megadják magukat Nagy SándornakBL Add MS 15268, f. 204r: A makedónok összecsapása az indiaiakkal BL Add MS 15268, f. 208r: A háromszarvú szörnyBL Add MS 15268, f. 210v: A kétfejű szörnyBL Add MS 15268, f. 214v: Nagy Sándor és a jósoló fákBL Add MS 15268, f. 217r: Nagy Sándor és Pórosz viadalaBL Add MS 15268, f. 226r: Elefántok Pürrhosz seregébenBL Add MS 15268, f. 242v: Janusz temploma, előtérben szenátorokkalBL Add MS 15268, f. 292r: Jugurtha király fogolyként Rómában (balra), Boktusz király békét köt a rómaiakkal