A szerzetes alakú halszörny, az ötlábú kakas és a szakállas szőlő
2015. június 12. írta: PekZo

A szerzetes alakú halszörny, az ötlábú kakas és a szakállas szőlő

Ezek az lények mind fellelhetők a temészettörténet egyik kiemelkedő alakjának, Ulisse Aldrovandinak a Monstrorum Historia című, halála után majd negyven évvel megjelent könyvben, ami a teratológia egyik ékköve. A teratológia ma az élőlények fejlődési rendellenességeivel foglalkozó tudományterület. A XVI.-XVII. században még vonatkozhatott bármilyen dologra, ami annyira abnormális, hogy csodaszámba megy. Aldrovandi a könyvében átfogóan gyűjti egybe a különböző fantaszitkus lényeket és a fejlődési rendellenességeket, legyen szó az emberről, állatokról vagy növényekről. 

aldrovandi.jpgAldrovandi Arcképe az Ornithologiae, hoc est de avibus historiából (1599)

Aldrovandi nemesi családban született 1522-ben, édesanyja, Veronica Marescalchi XIII. Gergely pápa unokatestvére volt, ennek Aldrovandi azt az anyagi támogatást köszönhette, ami nagyban megkönnyítette munkáját. Kerülőúton lelt rá a természettörténetre, mint őt érdeklő dologra, tanult logikát, filozófiát, jogot és orvosi tanulmányokat is folytatott. Ő a geológia szó megalkotója, természettudományos munkássága miatt Linné és Buffon mellett a modern természettudomány egyik megalapítójának tartják.

Természettudományos tárgyainak gyűjteménye, mely az egyik legnagyszerűbb csodakamra a XVI. századból, több, mint 7000 darabból állt élete végére, tárházát adva a természet sokszínűségének. Emellett a Bolognai Egyetem a mai napig őrzi közel 5000 darabból álló, tizenhat kötetes Herbáriumát. Az 1568-ban általa alapított bolognai botanikus kert az egyik legrégebbi ilyen intézmény Európában. 

herbario.jpegAldrovandi Herbáriumának hatodik kötete

herbario2.jpegAldrovandi Herbáriumának 368. oldala

Számos kritika érte azért, mert olyan dolgokkal is foglalkozott, amik Plinius Naturalis Historiájában és a középkori bestiáriumokban szerepelnek ugyan, de úgy keveredett egymásba a valóságos és a fantasztikus, hogy nehéz volt meghúzni a határokat a tudomány és a mese között. Ennek példái a halála után 1640-ben és 1642-ben kiadott két műve, a Bartolomeo Ambrosini által gondozott Serpentum et draconum (Kígyók és sárkányok) és a Monstrorum historia (Szörnyű teremtmények története). A következőkben e két könyvből látható válogatás a fantasztikus lényekből.

s-et-d-cimlap.jpga Serpentum et draconum címlapja (1640)

s-et-d-hydra.jpgSerpentum et draconum címlapja (1640) - hétfejű hidra 

s-et-d-draco3.jpgSerpentum et draconum (1640) - etióp sárkány 

s-et-d-draco2.jpgSerpentum et draconum (1640) - sárkány szárnyakkals-et-d-draco1.jpg  Serpentum et draconum (1640) - sárkány szárnyakkal

mh-cimlap.jpgA Monstrorum Historia címlapja (1642)

mh-nigrita.jpgMonstrorum Historia (1642) - afrikai férfi megnagyobbított alsó ajakkal

mh-aethiops-4oculis.jpgMonstrorum Historia (1642) - négyszemű etióp

mh-pilosa.jpg Monstrorum Historia (1642) - 12 éves szőrös lány

mh-satyr.jpg Monstrorum Historia (1642) - szatír

mh-merman-mermaid.jpgMonstrorum Historia (1642) - vízi szörnypár

mh-marinummonachi.jpgMonstrorum Historia (1642) - szerzetes formájú tengeri szörny

mh-marinumdaemon.jpgMonstrorum Historia (1642) - démonarcú tengeri szörny

mh-homocornutus.jpgMonstrorum Historia (1642) - férfi szarvval

mh-hippopos.jpgMonstrorum Historia (1642) - férfi lólábakkal

mh-harpia.jpgMonstrorum Historia (1642) - hárpia

mh-gallusindicus.jpgMonstrorum Historia (1642) - indiai kakas

mh-eqmarinius.jpgMonstrorum Historia (1642) - tengeri lószörny

mh-cyocephalos.jpgMonstrorum Historia (1642) - kutyafejű szörny (künokephalosz)

mh-cyclops.jpgMonstrorum Historia (1642) - küklopsz

mh-chimaera.jpgMonstrorum Historia (1642) - kiméra

mh-centaur.jpgMonstrorum Historia (1642) - kentaur (Likoszthenész leírása szerint)

mh-capiteasinio.jpgMonstrorum Historia (1642) - szamárfejű szörny

mh-vitulusbicepsquttuoroculi.jpgMonstrorum Historia (1642) - kétfejű, négyszemű borjú

mh-septiceps.jpgMonstrorum Historia (1642) - hétfejű szörny

 mh-mulustripes.jpgMonstrorum Historia (1642) - háromlábú szamár

mh-monstrumtriceps.jpgMonstrorum Historia (1642) - háromfejű szörny (róka-, sárkány- és sasfej)

 mh-leohumanocapite.jpgMonstrorum Historia (1642) - emberfejű oroszlán

mh-hermaphrodite.jpgMonstrorum Historia (1642) - saslábú hermafrodita 

mh-gallusquinquepes.jpgMonstrorum Historia (1642) - ötlábú kakas

mh-equusquinquepedibus.jpgMonstrorum Historia (1642) - ötlábú ló

mh-equuspedibusanterioribushumanis_1.jpgMonstrorum Historia (1642) - mellső lábán emberkezű ló

mh-capreoluspolycoros.jpgMonstrorum Historia (1642) - sokszarvú láma

mh-capiteelephantino.jpgMonstrorum Historia (1642) - elefántfejű fiú

mh-bicipitis.jpgMonstrorum Historia (1642) - kétfejű lány

mh-allattestu.jpgMonstrorum Historia (1642) - gyermek ormánnyal testén állatfejekkel

mh-vuabarbis.jpgMonstrorum Historia (1642) - szakállas szőlő

Források, képek:

http://www.library.usyd.edu.au/libraries/rare/modernity/aldrovandi.html

http://cargocollective.com/Kunstkabinett/Monstrorum-Historia-by-Ulisse-Aldrovandi

http://en.wikipedia.org/wiki/Ulisse_Aldrovandi

http://amshistorica.unibo.it/ulissealdrovandi-opereastampa

http://www.strangescience.net/aldrovandi.htm

http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b23006724/f16.planchecontact.r=Monstrorum+Historia.langFR

http://www.encyclopedia.com/topic/Ulisse_Aldrovandi.aspx

http://www.nndb.com/people/981/000048837/

http://bibliodyssey.blogspot.hu/2011/07/monstrorum-historia.html

http://manoscritti.bncf.firenze.sbn.it/?p=1779

http://en.wikipedia.org/wiki/Teratology

http://www.sma.unibo.it/il-sistema-museale/orto-botanico-ed-erbario/collezioni/erbario-lerbario-di-ulisse-aldrovandi

süti beállítások módosítása