Az angyali üdvözlet a keresztény üdvtörténet egyik legfontosabb pillére, a nicea-konstantinápolyi hitvallás szerint Jézus „értünk, emberekért és a mi üdvösségünkért leszállott a mennyből, megtestesült a Szentlélek erejéből, Szűz Máriától és emberré lett”. Jézus fogantatásának keresztény ünnepe március 25-re esik, a hagyomány szerint kilenc hónapot számoltak vissza Jézus születésétől. A kanonizált írások mellett nagy szerepe volt az ünnep kialakulásában Jakab ősevangéliumának, ami azt hirdeti, hogy a világ teremtése, Jézus fogantatása és kereszthalála ugyan azon a napon: március 25-én történt.
Priscilla katakomba, III. század
Az újszövetségben Lukács evangéliuma számol be a legrészletesebben az eseményről (1:26-35):
"Isten pedig a hatodik hónapban elküldte Gábriel angyalt Galilea városába, amelynek Názáret a neve, egy szűzhöz, aki el volt jegyezve egy férfival. A neve József volt, Dávid házából, a szűz neve meg Mária. Bement hozzá az angyal, és így szólt: »Üdvözlégy, kegyelemmel teljes, az Úr van teveled.« Őt zavarba ejtette ez a beszéd, és elgondolkodott, hogy miféle köszöntés ez. Az angyal pedig folytatta: »Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél. Íme, méhedben fogansz és fiút szülsz, és Jézusnak fogod nevezni. Nagy lesz ő, a Magasságbeli Fiának fogják hívni; az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak trónját, és uralkodni fog Jákob házában mindörökké, és királyságának nem lesz vége«. Mária erre így szólt az angyalhoz: »Miképpen lesz ez, hiszen férfit nem ismerek?« Az angyal ezt felelte neki: »A Szentlélek száll rád, és a Magasságbeli ereje megárnyékoz téged; s ezért a Szentet, aki tőled születik, Isten Fiának fogják hívni."
János evangéliumában ezt olvashatjuk (1:17): "Az Ige testté lett, és köztünk lakott, és mi láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttének dicsőségét, aki telve volt kegyelemmel és igazsággal."
János első levelében így ír Isten szeretetéről (4:7-15), illetve ennek kapcsán a megtestesülésről:
Szeretteim! Szeressük egymást, mert a szeretet Istentől van. Mindaz, aki szeret, Istentől született, és ismeri Istent. Aki nem szeret, nem ismeri Istent, mert Isten a szeretet. Isten szeretete abban nyilvánult meg irántunk, hogy egyszülött Fiát küldte a világra, hogy általa éljünk. Ebben áll a szeretet. Nem mintha mi szerettük volna Istent, hanem mert ő szeretett minket, és elküldte Fiát engesztelésül bűneinkért. Szeretteim! Ha Isten így szeretett minket, nekünk is szeretnünk kell egymást! Istent soha nem látta senki. Ha szeretjük egymást, Isten bennünk marad, és szeretete tökéletes bennünk. Abból ismerjük meg, hogy benne maradunk, és ő mibennünk, hogy a Lelkéből adott nekünk. Mi pedig láttuk, és tanúságot teszünk arról, hogy az Atya elküldte Fiát, mint a világ üdvözítőjét. Aki vallja, hogy »Jézus az Isten Fia«, abban Isten benne marad, és ő Istenben.
A történet első ma ismert ábrázolása a római Priscilla katakombából maradt ránk a III. századból (lásd fent). A képen Mária egy maga támlájú széken római ruhában ül, egy másik alak (Gábriel angyal - ekkor még szárny nélkül) karját felemelve rá mutat, ami hagyományosan a beszéd jelzése volt.
A IV. századtól az angyali üdvözlet összekapcsolódott a megváltás isteni tervének felfedésével, minthogy Mária itt értesül először Krisztusról, amit majd időben Jézus születésének (karácsony) és nyilvánosság elé lépésének (vízkereszt) a misztériuma követ. A felfedés jelzésére jelent meg a függöny mint jelkép, ez később a szentek ábrázolásánál is gyakran előfordul. A kereszténység római államvallássá válása után indult meg az az értelmezési folyamat, amely szerint Krisztusban az isteni és az emberi lényeg egyszerre volt jelen, így Mária mint Jézus anyja szintén nemesi és királyi természetet kapott (vö. trónoló Madonna).
Az ábrázolásban az V. században jelenik meg a galamb a szentlélek jelképeként, amit a niceai zsinattól (325) a szentlélek hiteles ábrázolásának tekintettek. Az első ilyen kép a római Santa Maria Maggiore-bazilikában található mozaik, ahol már az angyalok is szárnyakkal láthatók. sokáig ez is volt az egyetlen példája, ami azzal is magyarázható, hogy a még elevenen élő pogány római Vénusz-kultusznak is elfogadott jelképe volt a galamb. Egészen a XI-XII. századig kell várni a felbukkanására.
Santa Maria Maggiore-bazilika, V. század
Míg az első képek "olvasata" jobbról balra történt, ahogy a héber írásban, az angyal jobb oldalon helyezkedett el, Mária a bal oldalon, addig a hatodik századtól ez megfordul a görög-latin írás olvasatát követve, habár ez a magyarázat az egypontos perspektívikus ábrázolás elterjedése után a XV. századtól nem minden esetben alkalmazható, kompozíciós okokból egyéb megoldások is létezek.
A továbbiakban, tekintettel a téma kimeríthetetlen forrására, sajnos korlátozni kellett a példák bemutatását, így mostantól alapvetően a nyugati művészetnek a barokkig terjedő időszakát tekintjük át, abból is csupán a kéziratillusztrációk és a festészet néhány remekét gyűjtöttük össze.
A képekkel kapcsolatosan a korábban említett részletek (függöny, galamb, pálca) magyarázata mellett vagy helyett láthatunk még virágot és könyvet. Előbbi általában liliom, ami a tisztaság jelképe volt, ekként Mária szeplőtelenségét hangsúlyozza, vagy az angyal kezében, vagy egy vázában szerepel a képen. A rivalizálás komolyságát mutatja, hogy mivel a liliom egyben Firenze címerében is megtalálható, az ősrivális Sienában inkább olajággal helyettesítették a liliomot, ahogy ez a sienai mester, Simone Martini képén is látható lentebb.
A könyv a XI. században jelent meg, néha szószék vagy olvasópolc kíséretében, szerepe általában az volt, hogy bemutassa Mária áhitatát, aki zsoltároskönyvét olvassa, mikor megérkezik hozzá az angyal. Később a könyv képe utalás volt az Izajás könyvében található Emmánuel-jövendölésre (7:14), amit Jézus eljövetelének próféciájaként tartottak számon: "Ezért az Úr maga ad majd nektek jelet. Íme, a szűz fogan, és fiút szül, s nevét Emmánuelnek fogja hívni."
900-1100, Evangelia 18v
1090-1110, Lectionnaire de Cluny - f.6r
1125-35, Psalterius - f.16r
1262-79, Guido da Siena
Pietro Cavallini, 1296-1300
Giotto di Bondone, 1306
Duccio di Buoninsegna, 1308-11
1330, Cloisters Apocalypse - f. 1r
Simone Martini és Filippo Memmi, 1333
1375-1400, Tres Belles Heures de Notre Dame - f. 1v
Masolino da Panicale, 1425-30
Robert Campin, 1427-32Robert Campin, 1430
Fra Angelico, 1430-32
Jan van Eyck, 1434-36
Giovanni di Paolo, 1435 körül
Sassetta, 1435
Rogier van der Weyden, 1440
Jacopo Bellini, 1444
Fra Angelico, 1445
Benozzo Gozzoli, 1449
Hans Memling, 1465-75
Martin Schongauer, 1470-90
Leonardo da Vinci, 1472
Gentile Bellini, 1475
Lorenzo di Credi, 1480-85
Hans Memling, 1480-89
Domenico Ghirlandaio, 1482
Carlo Crivelli, 1486
Sandro Botticelli, 1489-90
Cima da Conegliano, 1495
Albrecht Dürer, 1500-1502
Giovanni Bellini, 1500
Pinturicchio, 1501
Raffaello Sanzio, 1503
Albrecht Dürer, 1509
Albrecht Altdorfer, 1513
Matthias Grünewald, 1515
Parmigianino, 1525-40
Joos van Cleve, 1525
Andrea del Sarto, 1528
Pontormo, 1527-28
Lorenzo Lotto, 1534
Tiziano Vecellio, 1535
Domenico Baccafumi, 1545
Tiziano Vecellio, 1557
El Greco, 1568-70
Paolo Veronese, 1578
Jacopo Tintoretto, 1583-87
Hendrick Goltzius, 1594
El Greco, 1597-1600
Peter Paul Rubens, 1608-28
Caravaggio, 1609
Peter Paul Rubens, 1609-10
Orazio Gentileschi, 1623
Bernardo Strozzi, 1640
Források:
http://lexikon.katolikus.hu/A/angyali%20%C3%BCdv%C3%B6zlet.html
http://lexikon.katolikus.hu/M/megtestes%C3%BCl%C3%A9s.html
http://lexikon.katolikus.hu/G/Gy%C3%BCm%C3%B6lcsolt%C3%B3%20Boldogasszony.html
https://hu.wikipedia.org/wiki/Gy%C3%BCm%C3%B6lcsolt%C3%B3_Boldogasszony
https://en.wikipedia.org/wiki/Annunciation
http://www.johnsanidopoulos.com/2012/03/annunciation-in-early-christian-art.html
https://iconreader.wordpress.com/2012/03/25/oldest-surviving-icon-of-the-annunciation/
http://johnthelutheran.tumblr.com/post/23664041231/the-annunciation-by-jacopo-torriti-in-the-apse
http://www.theglobaldispatches.com/articles/symbolism-in-the-annunciation
http://www.metmuseum.org/search-results#!/search?q=annunciation
http://www.nationalgallery.org.uk/search?q=annunciation&x=0&y=0
http://www.webexhibits.org/sciartperspective/perspective4.html
http://www.metmuseum.org/search-results#!/search?q=annunciation
Képek:
http://www.metmuseum.org/art/collection/search/459055
http://www.metmuseum.org/art/collection/search/437490
http://www.metmuseum.org/art/collection/search/471848
http://www.metmuseum.org/art/collection/search/470304
http://www.metmuseum.org/art/collection/search/347404
http://www.metmuseum.org/art/collection/search/458966
http://www.metmuseum.org/art/collection/search/366981
http://www.metmuseum.org/art/collection/search/317618
http://www.metmuseum.org/art/collection/search/464149
http://www.metmuseum.org/art/collection/search/471190
http://www.metmuseum.org/art/collection/search/468106
http://www.metmuseum.org/art/collection/search/429031
http://www.metmuseum.org/art/collection/search/436791
http://www.metmuseum.org/art/collection/search/391602
http://www.metmuseum.org/art/collection/search/471869
http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b55007799h/f50.item.r=annunciation
http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b85710847/f1.planchecontact.r=lectionnaire%20de%20cluny
http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b7100723j/f1.planchecontact.r=psalterius
https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Guido_da_Siena_-_Annunciation_-_Google_Art_Project.jpg
https://it.wikipedia.org/wiki/Annunciazione_Della_Scala
http://www.nationalgallery.org.uk/paintings/carlo-crivelli-the-annunciation-with-saint-emidius
http://www.wga.hu/art/b/bellini/jacopo/annuncia.jpg
http://www.wga.hu/frames-e.html?/html/b/bellini/giovanni/1500-09/164annun.html
http://ic.pics.livejournal.com/philologist/23000738/4549793/4549793_original.jpg
http://www.wga.hu/frames-e.html?/html/c/cavallin/mosaic/2scene.html
http://www.wga.hu/frames-e.html?/html/c/cima/1/04annun.html
http://www.wga.hu/html/d/duccio/maesta/predel_f/pre_f_1.html
http://www.wga.hu/frames-e.html?/html/g/ghirland/domenico/3fresco/4spello.html
http://www.wikiart.org/en/pinturicchio/the-annunciation-1501
http://www.wikiart.org/en/simone-martini/the-annunciation-with-st-margaret-and-st-ansanus-1333
https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Peter_Paul_Rubens_-_Annunciation_-_WGA20250.jpg
http://www.wikiart.org/en/peter-paul-rubens/annunciation
http://www.wikiart.org/en/lorenzo-lotto/the-annunciation
http://www.wikiart.org/en/titian/annunciation
http://www.wikiart.org/en/paolo-veronese/the-annunciation-1578
http://www.wikiart.org/en/robert-campin/the-annunciation-1430
http://www.wikiart.org/en/raphael/the-annunciation-1503#close
https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Titian_-_The_Annunciation_-_WGA22821.jpg
http://www.wikiart.org/en/robert-campin/the-annunciation-1430
http://www.wikiart.org/de/jacopo-pontormo/annunciation
http://www.wikiart.org/en/tintoretto/the-annunciation-1587
https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Annunciation-Caravaggio.jpg
http://www.wga.hu/frames-e.html?/html/g/greco_el/12/1203grec.html
http://www.wga.hu/frames-e.html?/html/g/greco_el/02/0207gred.html