Az angyali üdvözlet a keresztény üdvtörténet egyik legfontosabb pillére, a nicea-konstantinápolyi hitvallás szerint Jézus „értünk, emberekért és a mi üdvösségünkért leszállott a mennyből, megtestesült a Szentlélek erejéből, Szűz Máriától és emberré lett”. Jézus fogantatásának keresztény ünnepe március 25-re esik, a hagyomány szerint kilenc hónapot számoltak vissza Jézus születésétől. A kanonizált írások mellett nagy szerepe volt az ünnep kialakulásában Jakab ősevangéliumának, ami azt hirdeti, hogy a világ teremtése, Jézus fogantatása és kereszthalála ugyan azon a napon: március 25-én történt.
Priscilla katakomba, III. század
Az újszövetségben Lukács evangéliuma számol be a legrészletesebben az eseményről (1:26-35):
"Isten pedig a hatodik hónapban elküldte Gábriel angyalt Galilea városába, amelynek Názáret a neve, egy szűzhöz, aki el volt jegyezve egy férfival. A neve József volt, Dávid házából, a szűz neve meg Mária. Bement hozzá az angyal, és így szólt: »Üdvözlégy, kegyelemmel teljes, az Úr van teveled.« Őt zavarba ejtette ez a beszéd, és elgondolkodott, hogy miféle köszöntés ez. Az angyal pedig folytatta: »Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél. Íme, méhedben fogansz és fiút szülsz, és Jézusnak fogod nevezni. Nagy lesz ő, a Magasságbeli Fiának fogják hívni; az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak trónját, és uralkodni fog Jákob házában mindörökké, és királyságának nem lesz vége«. Mária erre így szólt az angyalhoz: »Miképpen lesz ez, hiszen férfit nem ismerek?« Az angyal ezt felelte neki: »A Szentlélek száll rád, és a Magasságbeli ereje megárnyékoz téged; s ezért a Szentet, aki tőled születik, Isten Fiának fogják hívni."
János evangéliumában ezt olvashatjuk (1:17): "Az Ige testté lett, és köztünk lakott, és mi láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttének dicsőségét, aki telve volt kegyelemmel és igazsággal."
János első levelében így ír Isten szeretetéről (4:7-15), illetve ennek kapcsán a megtestesülésről:
Szeretteim! Szeressük egymást, mert a szeretet Istentől van. Mindaz, aki szeret, Istentől született, és ismeri Istent. Aki nem szeret, nem ismeri Istent, mert Isten a szeretet. Isten szeretete abban nyilvánult meg irántunk, hogy egyszülött Fiát küldte a világra, hogy általa éljünk. Ebben áll a szeretet. Nem mintha mi szerettük volna Istent, hanem mert ő szeretett minket, és elküldte Fiát engesztelésül bűneinkért. Szeretteim! Ha Isten így szeretett minket, nekünk is szeretnünk kell egymást! Istent soha nem látta senki. Ha szeretjük egymást, Isten bennünk marad, és szeretete tökéletes bennünk. Abból ismerjük meg, hogy benne maradunk, és ő mibennünk, hogy a Lelkéből adott nekünk. Mi pedig láttuk, és tanúságot teszünk arról, hogy az Atya elküldte Fiát, mint a világ üdvözítőjét. Aki vallja, hogy »Jézus az Isten Fia«, abban Isten benne marad, és ő Istenben.
A történet első ma ismert ábrázolása a római Priscilla katakombából maradt ránk a III. századból (lásd fent). A képen Mária egy maga támlájú széken római ruhában ül, egy másik alak (Gábriel angyal - ekkor még szárny nélkül) karját felemelve rá mutat, ami hagyományosan a beszéd jelzése volt.
A IV. századtól az angyali üdvözlet összekapcsolódott a megváltás isteni tervének felfedésével, minthogy Mária itt értesül először Krisztusról, amit majd időben Jézus születésének (karácsony) és nyilvánosság elé lépésének (vízkereszt) a misztériuma követ. A felfedés jelzésére jelent meg a függöny mint jelkép, ez később a szentek ábrázolásánál is gyakran előfordul. A kereszténység római államvallássá válása után indult meg az az értelmezési folyamat, amely szerint Krisztusban az isteni és az emberi lényeg egyszerre volt jelen, így Mária mint Jézus anyja szintén nemesi és királyi természetet kapott (vö. trónoló Madonna).
Az ábrázolásban az V. században jelenik meg a galamb a szentlélek jelképeként, amit a niceai zsinattól (325) a szentlélek hiteles ábrázolásának tekintettek. Az első ilyen kép a római Santa Maria Maggiore-bazilikában található mozaik, ahol már az angyalok is szárnyakkal láthatók. sokáig ez is volt az egyetlen példája, ami azzal is magyarázható, hogy a még elevenen élő pogány római Vénusz-kultusznak is elfogadott jelképe volt a galamb. Egészen a XI-XII. századig kell várni a felbukkanására.
Santa Maria Maggiore-bazilika, V. század
Míg az első képek "olvasata" jobbról balra történt, ahogy a héber írásban, az angyal jobb oldalon helyezkedett el, Mária a bal oldalon, addig a hatodik századtól ez megfordul a görög-latin írás olvasatát követve, habár ez a magyarázat az egypontos perspektívikus ábrázolás elterjedése után a XV. századtól nem minden esetben alkalmazható, kompozíciós okokból egyéb megoldások is létezek.
A továbbiakban, tekintettel a téma kimeríthetetlen forrására, sajnos korlátozni kellett a példák bemutatását, így mostantól alapvetően a nyugati művészetnek a barokkig terjedő időszakát tekintjük át, abból is csupán a kéziratillusztrációk és a festészet néhány remekét gyűjtöttük össze.
A képekkel kapcsolatosan a korábban említett részletek (függöny, galamb, pálca) magyarázata mellett vagy helyett láthatunk még virágot és könyvet. Előbbi általában liliom, ami a tisztaság jelképe volt, ekként Mária szeplőtelenségét hangsúlyozza, vagy az angyal kezében, vagy egy vázában szerepel a képen. A rivalizálás komolyságát mutatja, hogy mivel a liliom egyben Firenze címerében is megtalálható, az ősrivális Sienában inkább olajággal helyettesítették a liliomot, ahogy ez a sienai mester, Simone Martini képén is látható lentebb.
A könyv a XI. században jelent meg, néha szószék vagy olvasópolc kíséretében, szerepe általában az volt, hogy bemutassa Mária áhitatát, aki zsoltároskönyvét olvassa, mikor megérkezik hozzá az angyal. Később a könyv képe utalás volt az Izajás könyvében található Emmánuel-jövendölésre (7:14), amit Jézus eljövetelének próféciájaként tartottak számon: "Ezért az Úr maga ad majd nektek jelet. Íme, a szűz fogan, és fiút szül, s nevét Emmánuelnek fogja hívni."
900-1100, Evangelia 18v1090-1110, Lectionnaire de Cluny - f.6r1125-35, Psalterius - f.16r1262-79, Guido da SienaPietro Cavallini, 1296-1300Giotto di Bondone, 1306Duccio di Buoninsegna, 1308-111330, Cloisters Apocalypse - f. 1r
Simone Martini és Filippo Memmi, 13331375-1400, Tres Belles Heures de Notre Dame - f. 1vMasolino da Panicale, 1425-30
Robert Campin, 1427-32Robert Campin, 1430
Fra Angelico, 1430-32Jan van Eyck, 1434-36Giovanni di Paolo, 1435 körülSassetta, 1435Rogier van der Weyden, 1440Jacopo Bellini, 1444Fra Angelico, 1445Benozzo Gozzoli, 1449Hans Memling, 1465-75Martin Schongauer, 1470-90Leonardo da Vinci, 1472Gentile Bellini, 1475Lorenzo di Credi, 1480-85
Hans Memling, 1480-89Domenico Ghirlandaio, 1482Carlo Crivelli, 1486Sandro Botticelli, 1489-90Cima da Conegliano, 1495Albrecht Dürer, 1500-1502Giovanni Bellini, 1500Pinturicchio, 1501Raffaello Sanzio, 1503Albrecht Dürer, 1509Albrecht Altdorfer, 1513Matthias Grünewald, 1515Parmigianino, 1525-40Joos van Cleve, 1525Andrea del Sarto, 1528Pontormo, 1527-28Lorenzo Lotto, 1534Tiziano Vecellio, 1535Domenico Baccafumi, 1545Tiziano Vecellio, 1557El Greco, 1568-70Paolo Veronese, 1578Jacopo Tintoretto, 1583-87Hendrick Goltzius, 1594El Greco, 1597-1600
Peter Paul Rubens, 1608-28Caravaggio, 1609Peter Paul Rubens, 1609-10Orazio Gentileschi, 1623Bernardo Strozzi, 1640
Források:
http://lexikon.katolikus.hu/A/angyali%20%C3%BCdv%C3%B6zlet.html
http://lexikon.katolikus.hu/M/megtestes%C3%BCl%C3%A9s.html
http://lexikon.katolikus.hu/G/Gy%C3%BCm%C3%B6lcsolt%C3%B3%20Boldogasszony.html
https://hu.wikipedia.org/wiki/Gy%C3%BCm%C3%B6lcsolt%C3%B3_Boldogasszony
https://en.wikipedia.org/wiki/Annunciation
http://www.johnsanidopoulos.com/2012/03/annunciation-in-early-christian-art.html
https://iconreader.wordpress.com/2012/03/25/oldest-surviving-icon-of-the-annunciation/
http://johnthelutheran.tumblr.com/post/23664041231/the-annunciation-by-jacopo-torriti-in-the-apse
http://www.theglobaldispatches.com/articles/symbolism-in-the-annunciation
http://www.metmuseum.org/search-results#!/search?q=annunciation
http://www.nationalgallery.org.uk/search?q=annunciation&x=0&y=0
http://www.webexhibits.org/sciartperspective/perspective4.html
http://www.metmuseum.org/search-results#!/search?q=annunciation
Képek:
http://www.metmuseum.org/art/collection/search/459055
http://www.metmuseum.org/art/collection/search/437490
http://www.metmuseum.org/art/collection/search/471848
http://www.metmuseum.org/art/collection/search/470304
http://www.metmuseum.org/art/collection/search/347404
http://www.metmuseum.org/art/collection/search/458966
http://www.metmuseum.org/art/collection/search/366981
http://www.metmuseum.org/art/collection/search/317618
http://www.metmuseum.org/art/collection/search/464149
http://www.metmuseum.org/art/collection/search/471190
http://www.metmuseum.org/art/collection/search/468106
http://www.metmuseum.org/art/collection/search/429031
http://www.metmuseum.org/art/collection/search/436791
http://www.metmuseum.org/art/collection/search/391602
http://www.metmuseum.org/art/collection/search/471869
http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b55007799h/f50.item.r=annunciation
http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b85710847/f1.planchecontact.r=lectionnaire%20de%20cluny
http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b7100723j/f1.planchecontact.r=psalterius
https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Guido_da_Siena_-_Annunciation_-_Google_Art_Project.jpg
https://it.wikipedia.org/wiki/Annunciazione_Della_Scala
http://www.nationalgallery.org.uk/paintings/carlo-crivelli-the-annunciation-with-saint-emidius
http://www.wga.hu/art/b/bellini/jacopo/annuncia.jpg
http://www.wga.hu/frames-e.html?/html/b/bellini/giovanni/1500-09/164annun.html
http://ic.pics.livejournal.com/philologist/23000738/4549793/4549793_original.jpg
http://www.wga.hu/frames-e.html?/html/c/cavallin/mosaic/2scene.html
http://www.wga.hu/frames-e.html?/html/c/cima/1/04annun.html
http://www.wga.hu/html/d/duccio/maesta/predel_f/pre_f_1.html
http://www.wga.hu/frames-e.html?/html/g/ghirland/domenico/3fresco/4spello.html
http://www.wikiart.org/en/pinturicchio/the-annunciation-1501
http://www.wikiart.org/en/simone-martini/the-annunciation-with-st-margaret-and-st-ansanus-1333
https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Peter_Paul_Rubens_-_Annunciation_-_WGA20250.jpg
http://www.wikiart.org/en/peter-paul-rubens/annunciation
http://www.wikiart.org/en/lorenzo-lotto/the-annunciation
http://www.wikiart.org/en/titian/annunciation
http://www.wikiart.org/en/paolo-veronese/the-annunciation-1578
http://www.wikiart.org/en/robert-campin/the-annunciation-1430
http://www.wikiart.org/en/raphael/the-annunciation-1503#close
https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Titian_-_The_Annunciation_-_WGA22821.jpg
http://www.wikiart.org/en/robert-campin/the-annunciation-1430
http://www.wikiart.org/de/jacopo-pontormo/annunciation
http://www.wikiart.org/en/tintoretto/the-annunciation-1587
https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Annunciation-Caravaggio.jpg
http://www.wga.hu/frames-e.html?/html/g/greco_el/12/1203grec.html
http://www.wga.hu/frames-e.html?/html/g/greco_el/02/0207gred.html