Az 1490-es évek legalább olyan eseménydúsak voltak, mint az 1990-es évek: kiűzték a mórokat az Ibériai-félszigetről, Kolombusz felfedezte Amerikát, Borgia pápa ült Szent Péter trónjára - és megszületett a Nürnbergi Krónika mint a középkori világkrónika műfajának hattyúdala.
A Friss-palota Budán, a mai palota helyén
Két nürnbergi kereskedő Sebald Schreyer és veje Sebastian Kammermeister adott megbízást 1491-ben Hartmann Schedelnek, aki Padovában tanult orvosnak, hogy elkészítsen egy a világ történelmével foglalkozó krónikát latin nyelven. A krónika szövegét Schedel nagyjából 90 %-ban egyéb korábbi krónikákból kölcsönözte. A német fordítást a nürnbergi kincstár írnoka Georg Alt készítette.
A krónika illusztrációiért Michael Wolgemut és Wilhelm Pleydenwurff feleltek, előbbinél tanult Dürer is, aki keresztapjának, Anton Kobergernek a nyomdájában kerültek a prés alá a latin (1400-1500 db) és német kiadás példányai (700-1000 db). Koberger 1471-ben az aranyműves tudományát cserélte a nyomdászat szenvedélyére, fénykorában 24 géppel számos városban irodával volt jelen Európában (még Budán is volt irodájuk).
A krónika latinul a Liber Chronicarum, németül pedig a Nürnberger Chronik vagy Schedelsche Weltchronik néven ismert, magyarul Nürnbergi Krónika vagy Schedel-kódexként ismerik, a világ történetét beszéli el hét korszakban.
Első korszak - teremtéstől az áradásig, második korszak - Ábrahám születéséig, harmadik korszak - Dávid királyig, negyedik korszak - a babilóniai fogságig, ötödik korszak - Krisztusig, hatodik korszak - a jelenkorig (vagyis 1493-ig), hetedik korszak - kilátások a világ végéig és az utolsó ítéletig.
A krónika addig nem látott nagy számú, 1809 illusztrációval mutatta be a világtörténelem fontos szereplőit, eseményeit és az akkor ismert világot. Az illusztrációk egy része több alkalommal is felhasználásra került, de így is 645 egyedi fametszet díszíti a művet. Mivel a képek témája annyira szerteágazó, hogy szétfeszítenék egy bejegyzés kereteit, ez alkalommal a krónika azon illusztrációi kerülnek sorra, amelyek településeket, városokat mutatnak be.
A városok esetében is előfordul, hogy ugyanaz a kép több település látképét is illusztrálja, szimbolizálja. Az alábbiakban látható, mely települések ismétlődnek ugyanazzal a képpel, a zárójelben lévő számok a University of Cambridge Digital Libraryben található példány vetítőjének oldalszámait jelentik. Ezeknél esetleg a színes verziókban a színezésen változtattak kicsit, de a fametszet maga ugyanaz volt.
Aquileya (p147) Bononia (p169) - Maguncia (p124) - Lyon (p221)
Parizs (p123) - Tarvisium Magdeburg fele (p404)
Memphis (p089) - Bizánc (p170)
Athén (p100) - Papia (p193) - Alexandria (p200)
Damaszkusz (p091) - Perugia (p142) - Verona (p181) - Siena (p205) - Mantova (p213) - Ferraria (p363) - Macedonia (p595)
Tolosa (p188) - Liburtina civitas (p271) - Ravenna (p329)
n/a (p091) - Padua (134) - Massilia (167) - Metis (p266) - Nicea (p434)
Mediolanum (p189) - Sebenna (p289)
Tiberias (p114) - Damiata (p466)
Magyarország (p582) - Walachia (p586)
A következőkben földrajzi területek szerint csoportosítottam a települések látképét. Mivel a krónika Nürnbergben készült, így előnyt élveztek a német városok, láthatóan hangsúlyosabb a környező világ bemutatása.
Buda
Szabács
Magyarország
És Havasalföld ugyanazzal a képpel, mint Magyarország:
Havasalföld
Közép-Európa
Bécs
Prága
Köln
Erfurt
Würzburg
Konstanz
Bázel
Lübeck
Augsburg
Regensburg
Nürnberg
Strasburg
Salzburg
Eichstätt
Bamberg
Ulm
Mainz
Lengyelország
Nysa 
Krakkó
Wrocław - Boroszló
Itália
Róma
Aquileia
Verona
Genova
Firenze
Milánó
Nápoly
Velence
Pisa
Perugia
Padova
Franciaország
Párizs
Toulouse
Monaco
Marseille
Dél-Európa és a Közel-Kelet
Rodosz
Athén
Lacedaemonia - Spárta
Korinthosz
Trákia
Jerikó
Trója
Karthágó
Tiberiasz
Jeruzsálem
Ninive
Kairó
Damaszkusz
Babilon
Konstantinápoly
Források:
https://en.wikipedia.org/wiki/Nuremberg_Chronicle
https://thonyc.wordpress.com/2016/01/06/how-papermaking-crossed-the-alps/
https://www.beloit.edu/nuremberg/inside/about/index.htm
http://cudl.lib.cam.ac.uk/view/PR-INC-00000-A-00007-00002-00888/1
http://epa.oszk.hu/01300/01367/00146/pdf/09historia.pdf
https://www.beloit.edu/nuremberg/inside/translation/index.htm
http://ora-web.swkk.de/digimo_online/digimo.entry?source=digimo.Digitalisat_anzeigen&a_id=4218
